Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

486 Kötelmi jog. felperesre ki nem terjed, mint a balesettel s alperesnek ebből származó felelősségével semmi összefüggésbe nem hozható későbbi körülmény az alperes kötelezettségének mérvére befolyást nem gyakorolhat s nem szolgálhat alapul arra, hogy a felperes javára megítélt életjáradék felemeltessék. (1905 márczius 18. 9653/1904. Azonos 3518/1903. sz. a.) 1213. A vagyontalan és e mellett munka- és keresetképtelen férjet a nő vagyoni állásához és jövedelméhez képest tartozott eltartani; a mennyiben tehát a férj ettől az igényétől nejének balesete folytán elesett, ugy, ha a vasút kártéritési kötelezettsége fenforogr a férj kárigénye megállapítandó. A k i r. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik és ár elsőbiróság utasittatik, hogy szerezze be a bűnügyi iratokat továbbá az idevonatkozóan felperes részéről felajánlott bizonyítványok alkalmazásával derítse ki, hogy 1899 július 5-én a felperes vagyontalan,, kereset- és munkaképtelen volt-e? és mennyiben? a felperes elhalt nejének pedig volt-e és mekkora keresete? s miből állott az? nevezetesen akkora volt-e a felperes nejének keresete, hogy abból férjét teljesen vagy részben eltarthatta? illetve abból milyen összeget fordíthatott a felperes eltartására? Ezek után hozzon a kir. törvényszék uj Ítéletet. Mert a jelen esetben a felperes eltartására más, erre képes és kötelezhető rokon nem lévén, a mennyiben a felperes 1899. évi július 5-én vagyontalan és e mellett munka- és keresetképtelen volt, felperest a neje ennek vagyoni állásához és jövedelméhez képest tartozott eltartani, a mennyiben tehát felperes ettől az igényétől nejének balesete folytán elesett s a balesetért az alperes felelőssége megállapítható, felperesnek kárigénye megállapítandó lesz; az ezúttal elrendelt bizonyítási eljárás foganatosítása nélkül azonban most még az sem állapitható meg, hogy a felperesnek van-e és mennyiben kereshetőségi joga. (1905 márczius 23. 1323/1904.) 1214. Mihelyt a károsult a maga részéről mindannak eleget tett, a mi az ő kárkövetelési joga érvényesítésének feltételét képezter a vasút teljesítési kötelezettsége azonnal beállott és nem volt attól függővé tehető, hogy a fizetés eszközlése az adós vasút hivatalos szervezeténél fogva a rendesnél több időt igényel. Az államvasutak a pC'Statakarékpénztár utján a félnek kifizetett összeg nyugtabei vegének összegét levonni jogosultak, mert a fizetést teljesítő adós a fizetésről a hitelezőtől nyugtát követelhet, s e nyugta kiállításának költségei és igy az azzal járó bélyegköltségek is a nyugtakiállitásra kötelezett hitelezőt terhelik és mert az államvasutak a teljesített fizetés után a nyugtabélyeg egyenértékét a kir. kincstárnak arra való tekintet nélkül, hogy a fél állitott-e ki nyugtát vagy nem, az illetékszabályok értelmében megfizetni tartoznak. (Curia 1905 június 7. 1226/1904. sz. a.)