Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

484 Kötelmi jog. fürdőzésre évenként 400 K.-t igényel s ezt az évi átlagot szakértők: által kérte megállapittatni. Jóllehet a szakértők véleménye szerint a felperes betegségének sajátos belső gyógyszere nem lévén, általános hygieniai viszonyainak kedvezővé tételére, életmódjának: szakorvos által való irányítására van szükség s az orvosi kezelés és üdülés költségei betegségének tartama alatt évi 500 K.-ra becsülhetők ; mégis a felperes az 1874: XVIII. t.-cz. 2. §-a értelmében csak a tényleg felmerült gyógyítási költségek megtérítését igényelhetvén, minthogy azt, hogy e czimen költségei merültek volna fel és mily mennyiségben, elő sem adta, annál kevésbbé bizonyította:, ennélfogva felperes gyógykezelés és fürdőzés czimén támasztott követelésével el volt utasítandó. (Curia 1905 május 18. 2425/1905. sz.) 1208. Vasúti balesetből származó kár megállapításánál a vonatvezető órapénze figyelembe nem vehető, mert ez csak ideiglenes jellegű illetmény. A k i r. Curia: A másodbiróság ítéletének az órapénz elvesztése okából támasztott kártérítési igényre vonatkozó rendelkezése megváltoztatandó volt s e részben az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni az abban erre vonatkozóan felhozott indokolásonfelül azért is, mivel felperes alperest bármikor alkalmazhatván olyan szolgálatra, a mely után órapénz illetmény nem volt számitható, felperesnek az órapénzből eredő mellékjövedelme nem volt állandó., hanem ideiglenes jellegű, annak elvesztése tehát az 1874: XVIII. t.-cz. 2. §-a alapján kártérítési igény érvényesítésére alapul nem szolgálhat. A fenntebbieken alapuló, kitett változtatás mellett azonban egyébként, annak kijelentésével, hogy az alperes felebbezéséhez mellékelt s az elsőbiróság előtti eljárásban nem használt uj bizonyíték az I88T : LIX. t.-cz. 29. §. rendelkezésénél fogva tekintetbenem vétetett, a másodbiróság ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokolás alapján hagyatott helyben.. (1905 szeptember 13. 6018. sz. a.) 1209. A vasúti balesetből kifolyólag habár csak részben munkaképtelenné lett munkás, ha a vasút továbbra is szolgálatában tartotta, de előbb élvezett kilométerpénz-illetményétől megfosztottar. ez alapon kártérítést igényelhet. (Curia 1905 június 20. 4509.) 1210. Ha a vasúti munkásnak munkaképessége teljesen elveszett, kártérítés alapjául csak az élvezett napibér szolgálhat. A kilométerpénz figyelembe nem jöhet.* A megállapítandó évjáradék kiszámításánál a felperes által élvezett kilométerpénzeket figyelembe vehetőknek nem tartotta, mert a kilométerpénzek pusztán az utazással egybekötött olyan mellékjárandóságok, a melyek a magyar kir. államvasuti alkalmazottak rendes javadalmazásának nem tekinthetők azért, mert attól az * Az ujabb joggyakorlat most már állandóan megítéli a kilométerpénzt is,