Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

478 Kötelmi jog-. hogy a teherkocsi egyik lova a villamos odaérkezése után ágaskodott s esetleg a kocsist megrúgta s igy került a villamos alá, a baleset előidézésének s ebből folyólag alperes felelősségének megszüntetése bizonyitékául azért nem fogadható el, mert a lovak megyadulását is a villamos zaja és közelsége idézhette elő: a gondatlanságból keletkezett baleset következményeiért a vasúttársaság ily körülmények között felelősséggel tartozik. (Curia 1905 május 18. 3737/I9°5-) 1192. Alperes vasút, a midőn az alkalmazottjai biztonsága érdekében tilalmakat állit fel, köteles egyúttal arról is gondoskodni, hogy az ily szabályok betartassanak, a tilalomellenes gyakorlat pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy az alperes e tekintetbeni kötelezettségének nem tett eleget. (Curia 1905 június 6. 9677.) 1193. A vasút üzeménél megsérült alkalmazottnak nem róható fel hibául, ha az elrendelt munka elvégzésénél az utasitást megszegte s e közben megsérült, a midőn az elrendelt munka máskép el sem volt végezhető. A W. F. mozdonyvezető ellen lefolytatott bűnügyben meghallgatott szakértők véleménye szerint, miként azt a kir. tábla is kiemelte, felperes a 234. sz. utasítás B) 9. pontjában foglalt rendelkezést a fenforgó körülményekre és helyzetre való tekintettel meg nem tarthatta, mert különben az elöljárójától nyert utasításnak meg nem felelhetett volna. Erre való tekintettel nem szeghette meg felperes az utasítás 15. pontjában foglalt biztonsági szabályokat sem az által, hogy kikapcsolás czéljából a mozdony és kocsi közé állva, kis nyomást kért. Ezek szerint alperesnek az a védekezése, hogy kártérítéssel azért nem tartozik, mert felperes az általa is ismert ezen biztonsági szabályokat be nem tartotta s igy megsérülése az ő hibájából eredt, nem bir megállható alappal. Ezek alapján alperes kártérítési felelősségét az 1874: XVIII. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése alapján az alsóbiróságok helyesen állapították meg annyival is inkább, mert a tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy alperes alkalmazottai részéről nem tartattak be azok a biztonsági szabályok, melyek az idézett utasítás B) 8., 11. és 14. pontjaiban vannak előírva. (Curia 1905 október 27. 1455.) 1194. A vasút nem köteles az egész kárt megtéríteni, ha a felperes majorja a vasúti töltés nem létezése esetében is elárasztatott volna és igy a károsodás — habár nem a bekövetkezett mérvben — kellő számú átereszek építése által sem lett volna elhárítható, hanem csak csökkenthető. (Curia 1905 november 15. 3502/1904.) 1195. Felperes lovai a villamos vasút által elüttetvén, kára azon haszon elvesztésében jelentkezik, melyet lovainak munkájával azon idő alatt, a mig azok sérülésük miatt munkaképtelenek voltak, szerezhetett volna, s ezen összeget a vasutvállalat neki megtéríteni tartozik. Tagadhatlan, hogy felperest, mint hivatásos fuvarost, mely minősége bizonyítva lett, az ő vagyoni jogkörében hátrány érte, midőn az üzlete körében fuvarozásra használt lovai a szenvedett sérü-