Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Munkaadó kártérítési kötelezettsége. Ipari balesetek. 471 1178. A munkaadó a sérült munkását továbbra is teljes javadalmaival alkalmazta, s alkalmazása alatt a munkás oly nyilatkozatot állitott ki, hogy a biztositási társaság által fizetett összeg fejében a munkaadóval szemben minden kárigényéről lemond. Ily körülmények közt, ha a munkaadó a munkást utóbb elbocsátja, a kárigénynyel szemben ezen nyilatkozatra nem hivatkozhatik, mert az okirat kiállitása idején a rokkantságból eredő károk még nem mutatkoztak. A k i r. tábla: Figyelemmel továbbá arra, hogy a szakértők véleménye szerint felperes keresetképessége a baleset következtében kétségen kivül csökkent: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani stb. kellett. Az ítélet hozatalánál nem lehetett súlyt helyezni alperes azon vitatására sem, hogy felperes a R) a. nyugta tartalmának tanúsága szerint a biztosító-társaság által liquidált kárösszeg fejében a balesetből származó minden kárigényéről alperes munkaadó irányában lemondott; felperest kárigényével az okiratban foglalt joglemondás alapján még sem lehetne elutasítani, mivel tekintettel arra, hogy felperest az okirat kiállitása idején, sőt még azt követőleg hosszabb időn át, a baleset következtében őt ért rokkantsága daczára alperes a korábbi teljes javadalmazással még szolgálatában tartotta, s igy felperesre nézve akkor még a rokkantságból eredő hátrányok nem mutatkoztak, az ily körülmények közt kiállított okirat tartalmára a csak a későbbi elbocsátás alkalmával jelentkező vagyoni hátrány megtérítésére irányuló kárigénynyel szemben az alperes sikerrel egyáltalán nem is hivatkozhatnék. A kir. Curia: A kir. tábla ítélete heiybenhagyátik indokainál fogva. (1905 április 4. 9887/1904. sz. a.) 1179. A munkaadó összes munkásait baleset ellen egy kötvény alapján biztositotta, tehát a balesetből kifolyólag a biztositó ellen perrel fellépni csak a munkaadó van jogosítva. Ha a biztositó a bejelentett igényt elutasitja, és a munkaadó sem a pert meg nem inditja, sem pedig a perlési jogot a munkásra, ki csak az ő jogán láphet fel, át nem ruházza, ugy vét a rendes kereskedői gondosság ellen, s az ezen mulasztásával a munkásnak okozott kárt megtéríteni tartozik. A kir. Curia: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik, felperes kártéritési jogosultsága megállapíttatik s a kir. törvényszék elutasittatik, hogy a kár megállapítása tekintetében ujabb határozatot hozzon. Indokok: A kir. tábla ítéletének vonatkozó indokai alapján helyesen mondotta ki, hogy a biztosító-társaság ellen alperes mint közvetlenül szerződő fél perrel fellépni jogosítva volt, valamint helycsen mondotta ki azt is, hogy felperes mint biztosított alkalmazott a biztosító-társaság ellen csak azon esetben léphetett volna fel, ha alperes perlési jogát felperesre átruházta volna. Tekintve már most, hogy felperes a balesetről az alperest a baleset megtörténte után azonnal értesítette és alperes beismerése szerint a biztosító-társaság a biztositási szerződésen alapuló kártéritési igényeket végleg elutasította; tekintve, hogy a kártéritési igényeknek elutasitása folytán ezen igények a biztosító-társaság ellen csak per