Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Munkaadó kártérítési kötelezettsége. Ipari balesetek. {69 A kir. ítélőtábla: Alperes is beismerte, hogy felperes, a ki mint fütő állott az utóbbi időben szolgálatában, az 1904. évi január hó 20-án, a midőn Rákos rendező pályaudvaron a 2506. számú mozdony szolgálatot teljesített s a szerkocsit, hova szén előtolása végett belépett, elhagyta, a mozdony konyhájába esett s hogy olykép felperest a vasút üzeménél baleset érte; azt pedig, hogy a baleset felperesnek hibájából származott volna, alperes nem bizonyította. A dolog ilyen állásában és minthogy a meghallgatott szakértők egyértelmű véleménye szerint felperes teljesen munkaképtelen és e mellett dr. M. I. és dr. O. G. szakértők véleményéből is megállapítható, jóllehet nevezettek a felperes alapbetegségének a tüdőgümőkórt tartják, hogy felperesnek a baleset folytán szenvedett sérülése és zuzódása oly befolyást gyakorolt a nála véleményük szerint akkor már lappengó tüdőbántalomra, hagy baleset nélkül a szerintük lappangó ez a tüdőbaj csak később jutott volna fejlődésre; továbbá minthogy az esetben, midőn a baleset által előidézett sérülés következményei egy a baleset bekövetkeztekor már lappangó betegség következtében előbb és könnyebben állanak elő, mintha ez a testi baj fenn nem forgott volna, ez a körülmény a baleset és testi baj közötti közvetlen okozati kapcsolatot megállapítja; végül minthogy oly esetben, midőn a baleset és következményei között a közvetlen okozati összefüggés fenforog, a baleset következményeiért felelős félnek az a védekezése, hogy a sérülés nem egyedül és közvetlenül okozta a sérült munkaképtelenségét, jogos alappal bírónak el nem fogadható: mindezek alapján az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti balesetből kifolyólag alperes vasút kártérítési kötelezettségét az 1874. évi XVIII. t.-cz. 1. §-a értelmében megállapítani kellett. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokai alapján helybenhagyatik. (1905 november 22. 6999/1905.) 1171. Az 1902: XIV. t.-cz. 26. §-ának a cséplőgépnél alkalmazott etetőre, fűtőre s a gépen álló kéveadogatóra vonatkozó rendelkezése kiterjed a polyvának a gépre való felhordására és közvetlenül a gép szájánál lerakására alkalmazott munkásra is. (Curia 1905 május 17. G. 795/1904.) 1172. A gazdát, a cselédjének kiszabott munkakörben és munkaközben ért baleset következményeiért, csak akkor éri felelősség, ha a baleset oka a gazda cselekményére vagy mulasztására vezethető vissza és a cselédet hiba nem terheli. (Curia 1905 október 24. G. 201.) 1173. A munkaközben valamely tárgy czipelése folytán keletkezett s^rv miatt a munkaadó, hacsak a sérv nem az üzem különös veszélyének vagy a munkaadó gondatlanságának következménye, kártérítéssel nem tartozik, mert azt a határt, a meddig a testi erő a test egészségének sérelme nélkül igénybe vehető, csakis az erőkifejtő