Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Kötelmi jog. 437 Néhai S. Gy. volt vezérigazgatónak nyugdijára nézve az 1890. <évi február hó 8-án hozott közgyűlési határozat, a nyugdíj szabályzat 8. §-ától eltéröleg akként intézkedett, hogy habár 10 évi folytomos szolgálata nem is volt, őt nyugdíj képesnek kimondta és évi nyugdiját évi fizetésének megfelelő 12,000 forintban állapította meg. Ez ~az intézkedés kizárólag S. Gy. személyére vonatkozott, a mi nyilvánvaló a jelzett közgyűlési határozatnak abból a kitételéből, mely S. Gy. nyugdijképességének kimondása mellett az egyesület ügyei körül szerzett kiváló érdemeinek elismerése és méltánylásául, ebből vonható minden további következtetés nélkül évi nyugdiját 12,000 írtban állapítja meg. Ez a közgyűlési határozat S. Gy. nejére kiterjedő intézkedést nem tartalmazván, ennek alapján felperesnő követelést nem érvényesíthet. De nem jogosült felperes keresete a nyugdijszabályzat alapján •sem ; mert nem vitás a felek között, hogy S. Gy. szolgálata nem tartott 10 évig, a nyugdijszabályzat 8. és 11. §§-ainak egybevetéséből pedig kétségtelen, hogy a társulati alkalmazott özvegyének nyugdíjigénye az illető alkalmazottnak 10 évi folytonos szolgálatától van függővé téve. Ezek szerint félperes sem közgyűlési határozat, sem a nyugdijszabályzat alapján nyugdíj igény nyel nem birván, mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával keresetével elutasítandó volt. 11905 január 10. 7/1904. v. sz.) 1095. A nyugdíj-alapszabályokban foglalt intézkedések az alkalmazottra kötelezők, ha figyelmeztettetett arra, hogy azoknak alá -van vetve. A 3. és 4. alatt csatolt nyugdij-alapszabályok 7. §-ának 2. bekezdése értelmében büntetésből történt elbocsátás esetén a befizetett járulékok a nyugdíjintézet javára esnek. Minthogy pedig felperes a B) alatti okmányban figyelmeztettetett arra, hogy a nyugdíj-alapszabályoknak alá van vetve, és hogy azokról tudomást szerezzen, felperes nem is állította, hogy nem lett volna módjában ezen •alapszabályokról tudomást szerezni, és minthogy a nyugdíjra vonatkozó ily szabályok rendszerint oly intézkedést szoktak tartalmazni, hogy a nyugdíjra jogosult hibája reá valamely irányban jogvesztéssal jár, és igy alaptalan felperesnek az az álláspontja, hogy a nyugdíjintézet idézett rendelkezése a nyugdíj természetével ellenkezik, és minthogy ezek szerint a felek közötti szerződés jellegével bírónak kell tekinteni a nyugdij-alapszabályok 7. §. 2. bekezdésének azt az intézkedését, hogy büntetésből történt elbocsátás esetében az alkalmazott a befizetett járulékokat elveszti és minthogy alperes joggal bocsátotta el felperest és igy az elbocsátás a nyugdíj-járulékok tekintetében is hatályos stb. (Curia 1905 november 7. 1078/1904. v. szám alatt.) 1096. A valamely vállalatnál létesített nyugdijszabályzat renidelkezései az azokhoz hozzájárult alkalmazottakra nézve kötelezők.