Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Btk. 79. §. 41 tovább tartó sérülést szenvedett. A tsz. a Btk. 310.. a T. a Btk. 301. §-a 79. §. alapján ítélte el a vádlottat. C.: El tényekből nyilvánvaló, hogy a itornáczán keletkezett zajra alvásából felriadd vádlott azért vett .kezébe fejszét, mert vagyonát megtámadottnak tertotta s hogy a vagyona telién intézettnek vélt jogtalan és közvetlen (megtámadást elhárítsa, midőn pedig la késő éjjeli időben a sötétben, annak tudatában,, hogy sértett udvarából már korábban eltávozott, ott tehát idegen embernek keresni valója nincsen, a magát fel nem ismertető sértettel ,talált|a imagát szemben, jogosult volt az a feltevése, miként a vagyonának megtámadóját a személye ellen intézhető jogtalan és közvetlen megtámadás véghezvitelében megelőznie s ártalmatlanná tennie szükséges, minélfogva <a Vádlott szándékos cselekménye jogos védelemben elkövetettnek tekintendő. (1904. deczember 22. 10,517. sz.) A vagyon védelme meggyalázó kifejezésekkel nem jogos védelem. 105. Gyulai tsz. : Vádlott főmagánvádlót tolvajnak, bitangnak nevezte; minthogy ezek a kifejezések jneggyalázók, Vádlott a becsületsértés vétségében bűnösnek volt nyilvánítandó. Nem:. fogadhatta el a törvényszék a j,árásbiróság ítéletének azon érvelését, hogy a vádlott* nak joga volt neimlcsak meggyalázó kifejezések használata, hanem erőr szak alkalmazása által is megakadályozni ,azt, hogy! főmagánvádló az1 ői dülő-utján járjon, ímert való ugyan, hogy ja személyében yagy vagyonában közvetlenül és jogtalanul mégtámadott, a személye vagy vagyona ellen intézett támadást erőszakkal is visszaverheti, ide csak oly mérvben, melyí a kifejtett támadfosíall s a veszélyeztetett jogi érdekkel arányban áll, de a vádlott által liasznált az a jniódjía ja támadás elhárításának, hogy a főmagánvádlót meggyalázó kifejezésekkel illette, sem czélravezetőnek, sem indokoltnak nem tekinthető. (1904. szept. 2. 4546. sz.) A szükséges védelem mértéke. 106. Vádlott apósával a tulajdoni jog tekintetében vitás rétnek használása felett összeveszvén, apósát felhívta, hogy a rétről távozzék, de mivel apósa, t». i. a sértett fél a rétről el nem távozott, vádlott őt több izben kővel megdobálta s ez által annak 19 nap alatt gyógyuló testi sérülést okozott. C: E tényállás ellenében vádlottnak ,az a védekezése, hogy a vádbeli cselekményt jogos védelemben követte el, elfogadható alappal nemi bir, mert az a körülmény, hogy a sértett fél vádlottat egy gereblyével megütni akarta, a Btk. 79. §-a feltételeit még nem meríti ki, mert az sem a (vádlottnak vagyona ellen, sem személye ellen intézett oly közvetlen és jogtalan Imegtámadásnak ínem tekinthető', mely a Btk. 79. §-ának rendelkezésié alá (esnék és aímelynek elhárítása tekintetéből a vád aíapjiáiul szolgáló tett özükségesség'e indokolva volna,. Az a 'tény u!gya,nis, hogy vádlott ti sértett felet több ízben kővel