Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

42 Btk. 79., 81., 82. ós 83. §§. megdobálta, larra enged jogszerűen következtetni, hogy vádlott és a sértett fél egymáshoz nem közvetlen közelben állottak, és hogy. vádlott a sértett féltől való .ütlegelés közvetlen bekövetkezésétől — annaki elaggott voltara való figyelemmel is — alaposan nem tarthatott. (1903. szept. 3. 7419. sz.) 107. C: A kir. törvényszék megállapította, hogy sértett vádlottat nyakon fogta és ide-oda ránczigálta ugyan,' de csupán a végett, hogy őt hazamenetelre szoritsa, ami nem adott okot arra, hogy vádlott a bántalmazás folytatásától s annak súlyos következményeitől tarthatott volna; sértettnek ez a fellépése plyan támadásnak, melynek elhárítására a sértett megsérelmezése szükséges volt volna, nem tekinthető. (1904. fun. 9. 5373. sz.) A közhivatalnoki minőség tekintetében való tévedés a büntető törvény nemtudásával egyértelmű. 108. C.: Vádlott máv.-i hivatalnokoknak az a védekezése, mely szerint ők| a terhükre megállapított cselekmény (Btk. 481. §.) elkövetésekor közhivatalnoki 'minőségük1 tekintetében tévedésben voltak s hogy ennélfogva vádbeli cselekményük a Btk. 82. '§-ában meghatározott kizáró ok fenforgása miatt nem büntethető, azért nem volt figyelembe vehető, mert az a védekezés azt foglalja magában, hogy vádlottnak cselekményüknek a Btk. szerint büntetendő voltát fel nem ismerték, már pedig a bühitetlő torvény ne'm tudása, vagy téves felfogása a JBtk, 81. §-a szerint a leszámitást nem zárja ki. (1904. decz. 21. 10455. sz.) A becsületében sértett egyén előéletének összetévesztése más egyén előéletével, nem ténybeli tévedés. 82. §. 109. Vádlott azzal védekezett, hogy becsületsértő közleménye megírásánál néhai L. Gy.-t összetévesztette L. A.-lal, ki 1875-ben gyilkosság miatt bünperben állott. C: E védekezés alaptalan. Vádlott ugyanis nem1, védekezik sem azzal, hogy |a közzétett állításoknak a becsületet érintői természetét nemi tudta, sem azzal, hogy azokat nem L. Gy.-re akarta érteni. így tehát nem forog fenn a tényben való tévedés esete, mert vádlott a tettnek tudatéiban dselekedett; pedig csak e jaidat hiánya volna a szóban levő vétség tényálladékához tartozó ama ténykörülmény, melynek nemtudása a Btk. 82. §^a értelmiében a beszámithatóságot kizárná. De nem forog fenn' a íelen esetiben közömbös elvétés esete sem; mlert az a közlemény tényleg íazt találta, akit találni kivánt: L. Gy.-i (1903. november 4. 8933. sz.) 12 éven aluli gyermek fölhasználásával elkövetett lopás. 83. §. 110. C: Ez a tény, tekintettel arra, hogy G. G. koránál fogva szabad elhatározási képességgel néni birt és igy a cselekmény elkövető-