Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Btk. 74. és 75. §§. 37 A bíró megvesztegetésében részes extraneusra is kihat a bíróra nézve megállapított súlyosbító minősítés. (478. §.) 92. Dr. S. K. törvényszéki biró több rendbeli megvesztegetéssel vádol- 74. §. tátott, amelyeket azáltal követett el, hogy a neki mint előadónak kiosztott bűnügyekben szereplő ügyfelektől Sch. Á. ügynök közvetítésével jutalmat kért, illetőleg fogadott el. A tettes biró cselekménye a Btk. .468. §-a szerint fegyházzal büntetendő. E §. alapján emelt vádat a kir. ügyészség Sch. Á. bűnsegéd ellen is. A védelem ezzel szemben azt vitatta, mogy a 468. ' §. súlyosabb büntetésének alapul szolgáló birói minőség épp olyan személyes körülmény, 2 minő például a 280. §. szerint a házastársi viszony. Az alsóf. bíróságok azonban nem fogadták el a ívéfóelem ez álláspontját s ez esetben nem alkalmazták a 74. §-t, hanem a közvetítő ügynöknek büntetését is a 468. §. alapján szabták ki. A védő emiatt fa Bp. 385. 1. b) és 2. p.-ja alapján^ semmiségí' yainaszt jelentett be. C: Ez a perorvoslat alaptalan, mert a nevezett vádlott a vádbeli esetekben mint dr. S. K. törvényszéki biró vádlottnak taegbizottja, ennek nevében a hivatalánál fogva teljesítendő cselekményéért a peres felek által való megvesztegetését szándékosan és tudatosan előmozdította, közbenjárásai által mindig jutalmat követelve. Minthogy e szerint Sch. Á. vádlott oly büntetendő cselekménynek véghezvitelét mozdította elő szándékosan, a tjettessel való előzetes megegyezés folytán, melyek a Btk. 468. §-ába ütköző megvesztegetés bűntettét képezik; mivelhogy továbbá nevezett vádlott azt is tudta, hogy vádlott-társa, kinek vádbeli cselekményeit előmozdította, törvényszéki biró; s minthogy ekként Sch. Á. vádlott mint bűnsegéd részessé vált {a tsttes által elkövetett büntetendő cselekményekben. Minthogy végül e vádlottnak a Btk. 74. §-a tekintete alá eső oly személyes tulajdonságai vagy körülményei nem forognak fenn, melyeknél fogva az1 e vádlott terhére itéletileg megállapított büntetendő cselekmények a Btk. 465. §. alá vonható és fogházzal büntetendő vétségnek volnának minősitendok, mert az idézett §. alatt ennek szigorú értelmezése ifezerint, a tettesnek vagy részesnek kizárólagos személyei tulajdonságai vagy körülményei értetnek, a birói minőség azonban nem tartozik szók közé, s így ar. S. K. vádlottnak1 birói minősége sem, hanem tárgyilagos ismérvét képezi a Btk. 468. §-ában meghatározott bűntettnek; már pedig1 a büntetendő cselekmény tárgyilagos ismérve gyanánt jelentkező olyan személyes körülmények, melyek nélkül a kérdéses bűntett vagy vétség mint olyan egyáltalában létre nem' jöhetne, mindenkor kihatnak valamennyi tadatos közreműködőre is: tehát ebben a bűnvádi perben a dr. S. K. vádlott terhére (megállapított bűntettnek tárgyilagos ismérve Sch. Á. vádlott-társára mint bűnsegédre is kihat. (1904. okt. 21. 8532.) A szándék alkotó eleme, a jogtalanság tudata. 93. C: A szándékosan elkövethető bűncselekmények tényálladé- 75. §. kához általában nemcsak magára a fizikai tettre, az elkövetési csele-