Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

14 KÖzigazg. biróság pénzügyi határozatai. biztosítási alap, avagy ki teljesiti a fizetést, hanem egyedül az, hogy különböző jogalanyok között létesül-e biztositási szerződés, mert csak az esetben s annyiban á,llhat be illetékkötelezettség, amely esetben, s amennyiben ily szerződés létesül. Ezekből folyólag kell megkülönböztetnünk a következő eseteket: ! a) azokban az esetekben, midőn oly nyugdijalapot vagy nyugdíjintézetet létesít valamely társulat vagy intézet, amely habár vagyonának külön kezelt részét képezi is, de külön jogi személynek nem tekinthető, a társulat <és .ezl az alap nem képeznek külön jogalanyokat, tehát .közöttük biztositási vagy másnemű szerződés nem is jöhet létre; ellenben ha a létesített nyugdijalap a társülat yagy intézet vagyonába be nem vonható, külön czélvagyont, illetőleg önálló jogi személyt képez, akkor két külön jogalany van, amelyek között .biztosítási és egyéb szerződések köthetők. Ennek folyományakép az1 első esetben a társulat vagy intézet által a nyugdijalapba fizetett díjfizetések illeték tárgyát injem képezhetik, mig a második esetben a társulat vagy intézet által .teljesített díjfizetések az 1883. VIII. törvényczikk 3. §-ában megállapított ,lV2°/o illeték alá esnek. iMiután az 1883. VIII. törvényczikk 3. .§-a világosan rendelkezik az iránt, hogy ,az illeték alapjául azok az összegek veendők, amelyek biztositási dijak, mellék járandóságok és egyéb szolgáltatások fejében fizettetnek, ugy a törvénynek ebből a rendelkezéséből, valamint az illetjéki szabályoknak korábban érvényben volt rendelkezéseiből is arra a következtetésre kell jutni, hogy az illeték alapjául szolgáitól .összegnek a biztositási dij természetével .kell bírnia, s hogy ebből folyólag csak azok a járulékok vehetők az illeték kiszabásának alapjául, amelyek a társulat által saját részléről, vagy alkalmazottai helyett ily czimen fizettetnek. Ellenben nem vonhatók ezl alá az1 illeték alá azok az adományok, amelyek nem előre elvállalt s meghatározott szerződéses kötelezettségen alaplulnak, hanem amelyekkel nem biztositási díjként, de önkéntesen szoktak a társulatok, intézetek koronként vagy állandóan járulni a nyugdijalapok gyarapításához. b) Más elbírálás alá esnek a nyugdijalapba vagy nyugdíjintézetbe a tagok részéről .teljesítendő díjfizetések és pedig tekintet nélkül arra, vájjon -önkéntes vagy pedig kötelező-e a nyugdíjintézetbe való belépés. A tagok és a nyugdijalap vagy nyugdíjintézet mindig két külön jogalanyt képeznek, akár a társulaté, vagy intézeté ez az alap, akar pedig külön jogi sze-