Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közig-azg. bíróság pénzügyi határozatai. 15 mélyt képez. Ugyanis az egyik jogalany a tag, a másik pedig vagy a nyugdijalapot létesítő intézet, vagy pedig a külön jogi személyt képező nyugdijalap. Itt tehát mindig két különböző jogalany közt létesül szerződés, annak fblyományakép a tagok hozzájárulásától fizetendő is az1 illeték. .Magától értendő, hogy itt is csak a tagoknak .azok a dijfizetései szolgálhatnak a kivetendő illeték alapjaiul, amelyek 4>iztositási dij természetével bírnak, s rendszerint a fizetés lután járói meghatározott összegből, vagy pedig az első alkalmazás ,s előléptetések alkalmával a fizetésnek bizonyos hányadából állanak, ellenben a tagoknak nem kikötött járulékképp fizetett hozzájárulásai, .hanem külön adományai ennek alz illetéknek alapját nem képezhetik. Mivel az 1883. VIII. törvénycikk 7. §-ának rendelkezése szerint a társulati ellátási intézetekre .— tekintet nélkül arra, vájjon az azokban való részesülés önkéntes vagy kötelező-e — az idézett törvény 13. és 4. §-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók, nem foroghat fenn (kétség az iránt, hogy midőn valamely társülat ívagy intézet, illetőleg ennek alkalmazottai által oly nyugdijalap vagy nyugdíjintézet létesíttetik, amelyhez az alkalmazottak előre meghatározott befizetéseket teljesítenek, már maga az ily .befizetés ténye — a jogügyletnek írásba foglalása nélkül is — megállapítja aZ illetékköteles biztosítási szerződés létrejöttét. Kelt Budapesten, .ja magyar királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1904. évi január hó 30-ik napján tartott osztályülésében. Hitelesíttetett a magyar királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1904. évi febrtuár hó 27. napján tartott osztályülésében. (23. döntvény.) Illetékmentesség jelzálogkölcsön átváltoztatásánál. 40. Kb.: Az 1881 :LXX. törvényczikk az illetékmentesség kedvez-39. tét. XII. ményét nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a régi tartozás felől kiállított okirattól s e tartozás bejegyzésétől illeték roVatott le. Az országos központi hitelszövetkezet felőli 1898:XXIII. törvényczikkSi amidőn a szövetkezet tagjai által nyújtott hitel felőli okiraíbokna&j s a' bejegyzéseknek! illetékmentességét megállapítja, az ily kölcsönök átváltoztatásától az 1881 :LXX. törvényczikkben biztosított kedvezményt meg nem vonja. A panaszosok tehát törvényszerűen igénylik, hogy a T. községi hitelszövetkezetnél, mint az országos központi szövetkezet tagjánál fennállott tartozásuk átváltoztatására nézve az 1881 : LXX. törvényczikkben biztosított kedvezmény megadassék. (4364/1904., P. sz-)