Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közigazg. biróság pénzügyi határozatai. 13 Társulatok és intézetek alkalmazottai javára létesített nyugdíjintézetek vagy nyugdijalap részére teljesítendő díjfizetések illetéke. 39- K b.: A társulatok (és intézetek alkalmazottjai javára lé- 89. tét ív. és tesitett nyugdíjalapok vagy nyugdijintésetek részére teljesi- v. p. tendő díjfizetések és pedig g) a társulatok és intésetek részére teljesítendő1 kijfizetések csak abban az esetben esnek az! 1883. évi VIII. törvényezikk 3. §-ában meghatározott l1/2% illeték alá, ha a nyugdijalap \agy nyugdíjintézet a társulattól vagy intézettől .különálló jogi személyt képez. b) ellenben az alkalmazottak részéről {teljesítendő díjfizetések minden esetben ez) alá az illeték alá esnek. Indokok: Annak a vitás kérdésnek eldöntésénél, hogy a társulatoknak és intézeteknek alkalmazottjai részére létesített nyugdíjintézetekbe vagy nyugdijalapokba történő díjfizetések mennyiben esnek az 1883. yill. törvényczikkel megállapított illeték alá, nem egyedül ennek a törvénynek rendelkezéseit, hanem a biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetékekre vonatkozó korábbi jogszabályokat is figyelembe kell venni, mert az 1883. VIII. törvényezikk nem uj közszolgáltatást állapított meg, nanem egyedül jogfejlődés! intéizlkedést képez, mely a régi alapon szabályozta ennek a korábban ,is fennállott közszolgáltatásnak mérvét és teljesítési módozatait. A biztosítási és ellátási szerződésektől már az1 1868-ban törvényesített illetéki szabályok szerint is járt illeték és pedig járt a biztosítási dijaktól s ezekhez hasonlói befizetésektől, betétektől. E szabályok arra az alapra fektetik az1 illetékfizetési kötelezettséget, hogy jön-e létre .szerződés, s ezt az alapot megtartotta az 1883. VIII. törvényezikk isi, mert ugy czimében, mint egyes szakaszainak rendelkezéseiben a biztosítási és ezekhez hasonló szerződések illetékét kívánja szabályozni. Az illetékkötelezettség megállapításának előfeltételét tehát az képezi, hogy .jogügylet, szerződés jöjjön létre; minthogy pedig szerződés megkötéséhez legalább két .szlerződő fel szükséges, a szerződésnek különböző jogalanyok közti kell létesülnie. ;Miután a biztosítási szerződések ügy korábbi illetékszabályaink, valamint az 1883. VIII. törvényezikk szerint js illetékkötelesek akár egyes személyek, akár pedig egyes személyek és intézetek, avagy több intézet közt létesül a szerződés, az illetékkötelezettség megállapításánál nem az lehet döntő, hogy kinek tulajdonát képezi a