Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

632 Késedelmi kamatok. 1875:XXXVII. heltetés időpontjáról értesítette, a vételárnak előzetesen meg nem álla2g3 'g pitott fizetése idejét is meghatározta, minélfogva a számlákon megjelölt időpont olyannak tekintendő, a melytől fogva az alp.-t a Kt. 283. §-a alapján a kamatfizetés kötelezettsége is terhelte. Ezek szerint az A. a. számla lezárásáig, vagyis 1896. június l-ig lejárt kamat fejében az alp. az egyes szállításokból négy hónap utáni időtől kezdve az A. a. 1896. deczember 31. tétel szerint 18 frt 53 krral jogosan volt megterhelhető, levonva tehát ebből az összegből az A. a. 1894. deczember 31-én kamat fejében javára irt 3 frt 79 krt, a 14 frt 74 kr. kamatkülönbözetben is marasztalandó volt. Ugyanezen okokból marasztaltatott az alp. a marasztalási tőkeösszegekben az 1896. január 1-től kezdődő időtől fogva a törvényes kamatokban A tőkésített kamatösszeg után azonban kamat, az elsőbiróság Ítéletének megfelelő indokolása alapján nem ítéltetett meg. (1898. márcz. 9. 125. sz.) A 283. §. alkalmazása a vételár követelésre. 1067. B pesti T.: Alp. azzal védekezik, hogy a 39 frt 93 krra leszállított kereseti tőke kamatkövetelést képez, kamat fizetésére pedig nem kötelezte magát, mert felp.-ileg szállított áruk vételárának fizetésére határnap a felek közt meg nem állapíttatott, a fizetés iránt felp. meg nem intette, ennélfogva késedelmes fizetőnek nem tekinthető s ebből kifolyólag kamatfizetésre nem kötelezhető. Alp.-nek ez a védekezése azonban figyelembe nem jöhetett, mert a Kt. 283. §. szerint a kereskedők kölcsönös keresk. ügyleteikből eredő követeléseik után a lejárattól előleges kikötés és megintés nélkül követelhetnek kamatokat. Minthogy pedig alp. azt állítja, hogy az áruk vételárának fizetési határidejét a felek kölcsönösen meg nem állapították, ennélfogva a Kt. 345. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése szerint a vételár az áruk átadásakor vált esedékessé és igy felp. az áruk átadása idejétől jogosított kamatot követelni, mivel azonban csak az átadástól hat hó múlva, tehát alp.-re nézve kedvezőbb lejárati időtől számítva .veszi követelésbe a kanatokat. azokat a felp. javára e határidőtől kezdve kellett megítélni. (90. márcz. 24. 126. sz.) C: Hh. (91. jan. 23. 910. sz.) A hátrálékos kamat iránti követelés. 1068. C: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a hitelező, olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke kifizetésénél kifejezetten fentartotta; ebből tehát jogilag következik, hogy ha a hitelező a tőke kifizetésénél kifejezetten csak külerlegesen az időhatár iránt is számszerűen meghatározott kamatra nézve tartotta, fenn követelési jogát, az ekként fentartott kamatnál többet utóbb az adós ellen nem érvényesíthet és igy a hitelezőnek az ilyen kamat meghatározásánál netán számítási tévedése egyáltalában