Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

630 Bánatpénz. 1875:XXXvn.tése csak azon félre nézve, a ki adta vagy igérte, eredményez vagy­278 *279 §§ lago&ságiot, azaz választási szabadságot (u. n. facultas alternatíva) a teljesítés és a bánatpénz között, de nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett, ugy, hogy ha a visszalépés joga az illető fél részéről nem gyakoroltatik, a bánatpénz iránti csak eset­leges kötelezettségének megszűnésével, egyedül a teljesítés illetve a nem teljesítés miatt való kártérítés iránti főkötelezettsége marad csak fenn. (6719/78.) Bánatpénz kikötésének következménye. 1060. C: Oly esetben, midőn bánatpénz köttetett ki, a nem teljesítő fél csak a bánatpénzét veszíti el, de tőle sem az ügylet teljesítését, sem kártérítést követelni nem lehet. (90. máj. 16. 1439/89.) 1061. C: A kereset alapját képező ideiglenes adásvevési szerződés 4. pontja értelmében a szerződő felek az esetre, ha egyikük a szerző­déstől elállana, az elálló fél által fizetendő 1000 írt bánatpénzt kö­töttek ki. Tekintve, hogy ez a szerződéses kikötés sem időhöz, sem egyéb feltételhez nem köttetett és így a felek elállási jogukkal bár­mikor élhetnek, alp.-eket, kik ezt a feltétlen jogukat e perben érvé­nyesítették, egyébre, mint a kikötött bánatpénz fizetésére kötelezni nem lehetett. Minthogy azonban alp.-ek a kereseti előadás szerint 550 frtot már fizettek, ezt a bánatpénzbe beszámítani és alp.-eket a még hátra­levő 450 frt megfizetésére kötelezni kellett. Ez után az összeg után kamat nem volt Ítélhető, mert az bánatpénz után nem jár. Felp. csak csekély részben lévén pernyertes, a perköltség meg volt szüntetendő. (96. szept. 22. 3243/95. sz.) Bánatpénz után kamat nem jár. 1062. Bpesti T.: Az A) alatti szerződés felek beismerése szerint a bemutatott színházi törvényeknek épentartása mellett köttetvén meg, a keresetileg követelt bánatpénznek meg- vagy meg nem ítélése lénye­gileg azon körülménynek elbírálásától függő, hogy volt-e jogosítva alp. mint igazgató felp.-t mint szerződött színházi tagot a képessége és magatartása tekintetében felhozott kifogásai alapján szolgálatából rögtön elbocsátani? Tekintettel tehát arra, hogy ehhez képest a kere­seti követelés még a keresetlevél beadása alkalmával sem képezett le­járt követelést, de az A. alatti szerződésben nincs kamatfizetési köte­lezettség kikötve, akként a kir. járásbíróság ítéletét a kamatok iránti intézkedő részében megváltoztatni s felp.-t kamatok iránti keresetével elutasítani kellett C: Hh. (1895. febr. 25. 8129/894. sz.) A kamatok törvényes nagysága. 281. §. = az 1895. évi XXXVI. t.-cz.-re vonatkozó ha tározatokat a kötelmi jogi részLc

Next

/
Thumbnails
Contents