Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 623 alapján a per körülményeinél fogva azért kellett a felek közt kölcsönösen 1875:XXXVn. megszüntetni, mert alp. a C. a. ajánlatában és E), valamint F) a. leve-276 *£*7 lében a szóban forgó 100 frtot foglalónak (Angabe) nevezte és ez által a perié maga alp. szolgáltatott okot, felp. pedig teljesen alaptalanul perlekedőnek a fenforgó körülmények között nem tekinthető. C: Hh. (1895. ápr. 19. 17/1894. sz.) 1040. B p e s t i T.: A 3'/. a. okiratban nem az van megállapítva, hogy alp. a. kereseti váltót részletekben törlesztheti, hanem annak előrebocsátása után hogy alp. az 1889. év folyamán szerződés szerint egy millió téglát tartozik felp.-től átvenni, s hogy foglalóul egy 1889. ápr. végén esedékes 2000 frtos váltóelfogadmányt adott át felp.-nek, ki van mondva, hogy alp. a szállitandó téglák vételárából minden 1000 drb tégla után 2 frtot jogosítványán mindaddig levonni, míg a váltóösszeg a levonások által kiegyenlittetik, más szóval a foglalónak a vételárba való részletenként! beszámítása köttetett ki. Ez a kikötés nemcsak ki nem zárja, sőt ellenkezőleg feltételezi, hogy alpi a 2000 frtos váltót lejáratkor kifizette, mert ha alp. nem tartoznék! a váltót kifizetni, nem jogosíttathatott volna fel arra, hogy annak összegét a téglaszállitmányok vételárából levonhassa. Az ügy érdemében alp. azért nem véli magáit a kereseti vált(') kifizetésére kötelezettnek, mert a váltó szerinte nem foglalóul, hanem előlegül adatott a felp. által szállitandó téglák vételárára, felp. pedig a kikötött mennyiségű téglát nem szállította. Eltekintve attól, hogy a váltó az alp. által felmutatott és bizonyítékul használt 3:/. a. okiratban határozottan foglalóul aklottnak mondatik s hogy a vételárba való beszámítás kikötése a. foglalónak! a Kt. 276. §-ában meghatározott természetével nem ellenkezik!, a váltó, ha alp. előadása szerint vételári előlegül adott is, í/yilván fizetés fejében, tehát készpénz helyett adatott, következőleg érvényesithetése nem függ attól, hogy felp. előzőleg a téglaszállitási ügyletet teljesítse. Akár foglalóul, akár vételára előlegül adatott a váltó, alp. a fizetést csak abban az esetben tagadhatná meg, ha vagy azt bizonyította volna, hogy a szállítási ügylet a felek kölcsönös elállása folytán megszűnt, vagy azt, hogy a téglaszállitási szerződés alapján a felek között fennálló jogviszony az illetékes bíróság által kötelezettsége jogerős bírói ítélettel megállapittatott. Minthogy pedig már elbíráltatott és felp.-nek a foglaló vagy előleg visszaadására való alp. sem az egyiket, sem a másikat nem bizonyította, de nem állította azt sem, hogy ő bárcsak egyoldalulag is, a szerződéstől felp. állítólagos mulasztása miatt elállott volna, sőt ellenvégiratában a téglaszállitási szerződést maga is még hatályban állónak és felp.-t a tégla szállítására kötelezettnek vitatja; minthogy pedig felp. mindaddig, mig a téglaszállitási szerződés hatályban fennáll, az annak alapján felvett foglalónak vagy előlegnek visszaadására nem kötelezhető: alp. vallomása figyelmen kivül hagyandó. Ami alp.-nek azitl a kifogását illeti, hogy a kereseti váltó fedezeti váltó volt, az nemcsak a 37. a. okirat tartalmával, hanem alp.-nek azon saját előadásával is ellenkezik, hogy a váltó vételári előlegül ada-