Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

624 Foglaló és vételárösszeg. 1875; xxxvii tott, mert a vételárnak akár készpénzben, akár váltóban való előzetes > 2Z 8^ levonása a fizetést képezi, következőleg forgalmilag ki van zárva, hogy itQ— 77. §5.^ -jy czimen a(jott y^lt5 pusztán fedezeti váltó lett volna. De ha annak tekintetnék is, akkor jogosítva volt felp. az elsőbiróság helyes indoka szerint a váltót érvényesíteni, mert a fedezet éppen abban állván, hogy a váltó értéke lejáratkor behajtható, a fedezeti minőség a váltó perelhetését ki nem zárja s mert az ügylet, melynek fejében a váltó adatott, eddigelé sem egyezségileg, sem birói uton rendezve nem lévén; a fedezet czélja még mindig fennáll. Ezen okokból alp.-t fizetésre kötelezni kellett. C: Hh. (1891. szept. 1. 37. sz.) A hitelező jogai vételár előleg esetén. 1041. Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alp.-t arra kötelezi, hogy felp.-nek 200 frt tőkét fizessen meg, felp.-t keresetének többi részével elutasítja. Indokok: Az, hogy valamely szerződésileg fizetni kötelezett öss/eg foglalónak tekintessék, nem a szerint állapítandó meg, hogy azt felp. keresetében foglalónak czimezte-e, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg a foglaló minőségével. Minthogy pedig a keresethez A. alatt csatolt, valódiság tekintetében nem kifogásolt szerződésben az alp.-nek átadott összeg nem is neveztetik foglalónak, hanem előlegnek és ez az összeg eme szerződés szerint vételári részletül előzetesen telj esitett fizetésül adottnak jelentkezik, az ilyképen adott összeg pedig nem bir a foglaló minőségével, hanem csak vételár előleget képez, tekintve, hogy a vételár előleg nem esvén a foglaló fogalma és joghatálya alá: a vevőt terhelő szerződésszegés esetében az eladó nincsen jogositva arra, hogy a vételárelőleget, mint ilyent, visszatartsa, hanem csak beigazolt kára czimén és erejéig; az eladót terhelő szerződésszegés esetében pedig viszont a vevő sincs jogositva arra, hogy a vételárelőleg, mint ilyennek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem szintén csak beigazolt kára czimén és erejéig léphet fel igényeivel, tekintve, hogy felek egyike sem mutatta ki tüzetesen, hogy ebből, az ügyletből melyiknek és minő kára származott, a nélkül pedig alp. az átvettnek elismert vételárelőleget vissza nem tarthatja: kötelezendő volt az átvettnek elismert összeg visszaadására; felp. ezt az összeget meghaladó keresetével, mint igazolatlannal, elutasítandó volt. (1893. ápr. 25. 2008. sz.) C: A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokokból helybenhagyandó volt, annyival is inkább, mert ugy az A. alatti szerződésben, mint B. alatti felp.-i megintésben, sŐit a keresetnek történeti előadásában és a felp. által a szerződés megkötése alkalmával alp.-nek átadott 200 írtról, nem mint foglalóról, hanem mint a megvett árukra fizetett előlegről tétetik említés és igy a per tárgyát nem a foglalónak, hanem az előre fizetett vételárrészletnek visszatérítése képezi: mert továbbá alp. a perben kihallgatott F. J. és K. F. tanuk vallomásából is kitünőleg, az áruknak szerződésszerű átadását még az esetre is megtagadta, ha az állítólagos megállapodás szerint az áruvételt megelőzőleg fizetendő összeg