Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

622 Foglaló. 1875: xxxvu get. A büntetés jellegével is biró ez a bírságösszeg a szerződés kikötése 275% alapján a késedelem megkezdésével a késedelem időtartamáig naponkint ' " esedékessé válván, az I. r. alp.-nek ahhoz való igénye annál kevésbbé volt feltételezve az átvételkor kinyilvánítandó kifejezett jogfentartásától, miután a Kt. 273. §-a értelmében a hitelező a szerződésnek nem kellő időben való teljesítésénél az erre az esetre kikötött kötbért, a teljesítés mellett követelni jogosítva van. (1898. máj. 26. 99.) A foglaló. A foglaló fogalma. Í76 277 §§ 1038. Lfi.: Az, hogy bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett ösz'szeg foglalónak tekintessék-e, nem a szerint állapítandó meg, hogy a felek azt foglalónak czimezték-e vagy nem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg foglaló minőségével; ennélfogva oly összeg, mely a szerződésben ugyan foglalónak neveztetik, de melyre nézve egyúttal kiköttetik, hogy az a részletenkint szállitandS áru vételárába a szállított részletek arányában részletenkint betudassék, nem bir a foglaló minőségével, hanem csak vételár-előleg, anticipált teljesítés, miért is a foglalóra nézve fennálló elvek ez esetben nem alkalmazhatók. (8224/78.) 1039. Bpesti T.: Az alp. által felp.-nek tett A) illetve C) a. ajánlatban az abban megjelölt gépek megrendelése esetére a fizetési módozatok akként állapíttatván meg, hogy a megrendeléskor 100 frt, 1893. számítandó 6% kamattal ugyanazon évi nov. 1-én lesz fizetendő és az utóbbi két részletre és kamatára váltófedezet lesz adandó, magából az A) illetve C) a. ajánlatból nyilvánvaló, hogy a megrendeléssel egyidejűleg fizetendőnek jelzett 100 frt is, bár azt alp. foglalónak (Angabe) nevezte, vételárrészletet (Rate), vételárelőleget képezett. Minthogy pedig az, hogy bizonyos összeg foglalónak tekintessék-e vagy sem, nem a szerinti állapítandó meg, hogy azjti a felek foglalónak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg foglaló minőséggel; minthogy felp. a megrendelést az A) illetve C) a. alp.-i ajánlat folytán és annak értelmében tette, tehát a felek közt létrejött szerződésre az ajánlatban foglalt feltételek az irányadók, ezek szerint pedig JEÍ megrendeléssel egyidejűleg fizetendőnek jelzett és felp. által téryleg iki is fizetett 100 frt a fentebbiek szerint vételárelőleg és igy erre r foglalóra nézve fennálló elvek nem alkalmazhatók, következőleg felp. az eladó alp.-t terhelő szerződésszegés esetében sincs jogosítva arra, hogy a szóban forgó 100 írtnak, mint vételárelőlegnek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem esetleg csak igazolt kár czimén és ennek erejéig érvényesíthetne alp. ellen igényt és minthogy felp. a megrendeléssel egyidejűleg alp.-nek kifizetett 100 frt vételárelőleget saját beismerése szerint visszakapta, azt pedig, hogy alp. szerződésszegése által kárt szenvedett, egyáltalában nem bizonyította, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felp.-t keresetével el kéllett utasítani. A perköltséget felp.-nek teljes pervesztessége daczára a prdts 251. §-a