Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

608 Kölbér és károsodás i875:XXXVIl.a kötbérre vonatkozó intézkedése által a Kt. 273. §-a módosíttatván, 573—275 og a 8 százalékban megállapított kamatba a kötbér is beszámítandó s ebben ' az irányban az lelőbb hivatolt törvény 9. §-a szerint csakis váltókövetelések! e nézvt van kivételnek helye, már pedig a perben nem is állíttatott, hogy a peres felek bejegyzett kereskedők volnának. (1886. febr. 12. 1050. sz.) Lásd az 1877: VIII. t.-cz. 1—4. §§. és az 1883.-XXV. t-cz- 21. $uára vonatkozó határozatokat a kötelmi jogi részben. A kötbér károsodás néfkül is követelhető. 1015. C: Az AV. a. szerződés 5. pontjában foglalt az a rendelkezés, mely szerint alp. e szerződésben emiitett jogokat felp. beleegyezése nélkül 1000 frt kötbér megfizetésének terhe mellett mindaddig, míg felp.nek az életjáradékhoz való joga meg nem szűnik, másra átruházni nincs jogosítva és addig alp. köteles a tkkvi birtokot minden csonkítás nélkül egészében, birtoklásában fentartani, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy alp. a felp.-től szerzett jogoknak, melyek közé a tulajdonjog is tartozik, ugy nemkülönben a birtoknak, felp. beleegyezése nélkül, másra való átruházásától el van tiltva és pedig annál inkább, mert a szerződés idézett pontjában a jogügylet kifejezetten «a felek személyéhez kötött bizalmas ügyletnek» jelentetik ki. Továbbá anyagi jogszabálysértést talál az alp. abban is, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kivül hagyta azt, hogy az alp.-sel szemben a szerződésben kikötött teljesítményeket most már jogutóda R. A. teljesiti s igy felp.-re a most nevezettre történt átruházásából kár nem is háramlott, már pedig bírságot az, ki jogsérelmet nem szenvedett, nem követelhet, ahhoz pedig felp.-nek sem jogczime, sem alapja nincs, hogy a más kárával jogtalanul gazdagodjék. Ez a panasz is alaptalan, mert jogszabály az, hogy a szerződésileg megállapított kötbérhez való igény a tényleg bekövetkezett kár és ennek terjedelmének bizonyításától független és a felp. keresetét csakis azon események bizonyítására tartozik alapítani, melyek bekövetkeztére- a kötbér kiköttetett, a nélkül, hogy bizonyítani tartoznék azt, hogy a tényleges kár beállott vagy a jövőben beállhat. Eszerint felp. nem tartozik bevárni azt, hogy a szerződésszegés megtörténte következtében valóságos kár következzék be, hanem a szerződésszegés megtörténtének időpontjával esedékessé vált kötbért nyomban követelni jogosult, minthogy a szerződésben tiltott cselekmény elkövetése időpontjában egyidejűleg a biztosított érdek is meg van sértve; mert ezekből folyóan alp.-t a kötbér fizetésének a kötelezettsége alól fel nem menti az, hogy a szerződésben kikötött feltételeket az a harmadik személy kész teljesíteni, a kire alp. a felp.-től szerzett ingatlanokat az elidegenítési tilalom megszegésével átruházta; végre, mert különben is a kötbér nem csak vagyoni, hanem bármely érdek biztosítására is kiköthető, az pedig, hogy felp.-nek, a midőn az A) a. szerződést alp.-sel megkötötte, ily külön érdeke volt. kitűnik nemcsak abból, hogy —i a mint már említtetett — a jogügylet kifejezetten a felek személyéhez kötött bizalmas ügylet volt, hanem abból is, hogy a szerződésben felp. több rendbeli olyan szolgáltatásokat kötött,