Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 607 és B. a. 7-ik pontjának kifejezett rendelkezése szerint, amely, miután I875:xxxvn. kötbérnek kikötését tartalmazza, kiterjesztő magyarázatot meg nem273_275 enged, a felp. csak az esetben követelheti az alp.-től a 10,000 frt köt­bérnek megfizetését, ha az alp. visszalépnek a vételi szerződéstől vagy jogellenesen akadályoznák a felp.-t a téglagyárnak használatában, a felp. a kötbér iránt érvényesített követelésével helyesen lett elutasítva, mert ezeknek az eseteknek egyike sem forog fen, miután a felp. nem telj esitette a vételár-részlet fizetése iránt az A. és B. a. szerint őt terhelő kötelezettségét, alminek következtében az alp.-éknek jogukban volt a tulajdonjoguk fentartása mellett átadott téglagyárnak visszavé­telével a vételtől elállani. Másrészt azonban az A. és B. a. 7. pontja szerint az alp.-ek is csak arra az esetre vannak jogosítva a felp. által vételárelőleg fejében már kifizetett összeget megtartani, ha a vétel­től a felp. lépne vissza, de ennek; az esete sem állott be, mert a felp. nem lépett vissza, hanem az alp.-nek nem voltak hajlandók a végleges szerződést az eredeti feltételek alapján megkölni,i s ezektől eltérő ujabb kikötéseket kívántak, s utóbb az alp.-ek állottak el a felp. fizetési kése­delme miatt a vételtől. Ilyen körülmények közt tehát, miután most már mindkét peres fél a vételi szerződést megszűntnek tekinti, az alp.-ek a vételi szer­ződés teljesedésbe menetelének feltétele alatt kapott vételár-előleget és kamatösszeget minden jogczim nélkül tartják vissza, azt tehát a felp. nek visszatéríteni kötelesek. A felp. a perben, az alp.-eknek tagadá­sával szemben nem bizonyította be, hogy aa alp.-ek az A. és B. a. alapján tőle, az ezek által beismert 3700 frton felül többet kaptak, mert arra nézve, hogy az 1897. július 5-én 3115 írtról kiállított váltók alapján az alp.-ek kielégítést és esetleg mily összegig nyertek, mi bizonyító adatot sem szolgáltatott s e váltóknak az alp.-eknek a perben 3—5. a. tanúsított birtoka pedig az alp.-ek amaz állítása mellett szól, hogy azokra kielégítést nem kaptak. Ehhez képest az alp.-ek a kereseti követelésből 3730 frt vissza­fizetésében és pedig az általuk a perben kifejezetten nem is kifogásolt egyetemleges kötelezettség mellett voltak marasztalandók, ezt meghaladó követelésére nézve pedig a felp. keresetével el volt utasítandó. A marasztalási összeg után az alp.-eknek kamatfizetési kötelezett­sége a törvényes 5%-ban, csupán a téglagyárnak általuk 1898. január 18-án történt visszavétele napjától kezdődően volt megállapítandó azért, mert a felp. mindaddig, amíg birtokában volt a vétel tárgyának, az ennek ellenértéke fejében fizetett vételárösszeg kamatára nézve a vétel tárgyának használata láltal kárpótoltnak tekintendő. (1900. ápr. 18. 125. sz.) = Azonos a kötbérkikötés szoros értelmezésében: C 919/1900., 454/1901-, 8578/1902., 1051/1902. sz. Kötbér és kamatkorlátok. 1014. C: Felpl a követelt 200 frt kötbér iránti keresetével helyesen utasíttatott el, mert az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-a második bekezdésének

Next

/
Thumbnails
Contents