Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

606 Kötbérkikötés értelmezése. 1875.XXXVII rozott arra, hogy felp. részére a keresetben követelt kötbér meg2Y^ 275 o oltGltGSSGk. A kifejtetteknél fogva tehát mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és felp.-t keresetével elutasítani kellett. (1898. okt. 28. 860. sz.) 1018. C: A peres felek 1896. október 11-^én egymáshoz intézett leveleikben az alp.-eknek tulajdonát képezett téglagyárra nézve a vételügylet feltételeit megállapítván, egymás irányában arra is kötelezték magukat, hogy a végleges szerződést 1897. évi július 5-én fogják megkötni. Ez alapon a felp. a téglagyárat azonnal birtokába és használatába is vette, a vételár első részlete fejében 2500 frtofy továbbá a hátralékos, részletekben törlesztendő többi vételár után kamat fejében 650 irtot és 1897. április 5-én ismét 650 frtot ki is fizetett az alp.-eknek. A per adatai szerint a peres felek a végleges szerződést nem kötötték meg, mert felp. az 1897. július 5-én esedékes 2-ik vételárrészletet és kamatot már nem fizette ki készpénzben, s a váltókat, amelyeket fedezetül adott, be nem váltván, az alp.-ek kénytelenek voltak követelésüket per utján érvényesíteni, aminek következtében saját perbeli előadásuk szerint a végleges szerződést felp.-sel csupán az A. és B. a. fel nem vett oly feltétel mellett voltak hajlandók megkötni, ha egyúttal kiköttetik az is, hogy arra az esetre, ha felp. nem fizetné pontosan a vételár-részleteket, a szerződés megszűnik és a felp. elveszti a már kifizetett vételár-részletek visszatérítéséhez való' jogát. Ilyen feltétel mellett azonban a felp. nem volt hajlandó a végleges szerződést aláírni. Minthogy pedig időközben a felp. által birtokba vett téglagyár berendezési tárgyaik a felp. ellen foganatosított bírói végrehajtás- utján lefoglaltattak és a felp. az 1898, január 18-án esedékessé vált vételárrészleteket és kamatokat sem egyenlítette ki, az alp.-ek az A. és B. a. szerint különben is a vételár teljes törlesztéséig tulajdonjoguknak fentartásávai átadott téglagyárat 1898. január 18-án a felp.-tői birtokukba visszavették, s (most már a perben elfoglalt álláspontjuk szerint a peres feleknek egyike sem kívánja a vételi szerződésnek érvényben tartását,, hanem mindegyik annak megszüntet a másik szerződésellenes magatartásának tulajdonítván, a szerződésszegés tényéből az A. és B. a. 7. pontja alapján kíván jogot érvényesíteni a másik ellen. A pernek fentjelzet\ adataiból nyilvánvaló, hogy a vételi ügylet a peres felek közt azon okokból szűnt meg, mert egyfelől a felp. nem tett eleget az A. és B. a. szerint a vételárhátraléknak részletekben leendő törlesztése iránt magára vállalt kötelezettségének, másfelöl j)edig, mert e miatt az alp.-nek nem voltak hajlandók a végleges szerződést az eredetileg megállapított feltételek mellett megkötni s a vételárnak pontos fizetését biztosító eltérő olyan ujabb kikötést kívántak, amelyet a felp. nem fogadott el, s utóbb a felp. ismételt fizetési késedelme következtében az alp.-nek a téglagyárnak visszavételével a vételtől elállottak. Minthogy pedig az A.