Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 603 telés nem magából az átruházásból, hanem az üzlet átruházással össze- I875:xxxvil. függésben nem álló tényekből van származtatva. 273—^75 §§ Minthogy pedig a kereskedelmi eljárás szerint csak az üzlet átruházásából származó követelések tartoznak a törvényszék elé, de a kereseti követelés a kifejtettek szerint nem az üzlet átruházásából származik: alp.-nek az eljárt elsőbiróság hatásköre ellen emelt pergátló kifogását el kellett vetni. A kir. törvényszék elfogadta az elsőbiróságnak a per érdemében hozott döntését az elsőbiróság ítéletében kifejtetett indokokból és azért, mert a B. alatti szerződés félreérthetetlenül azt a kötelmet állapítja meg, hogy abban az esetben, ha alp. a szerződés létrejöttétől számítva három éven belül Budapesten szenet vagy fát elárusít, 400 koronát köteles a felp.-nek kárpótlásul fizetni. Az oly kikötésnél pedig, a mely bizonyos szerződés-ellenes tény bekövetkezte esetére, valamely előre meghatározott összeg fizetését teszi a szerződésszegő fél kötelességévé: a szerződő felek akarata kétségtelenül kötbér létesítésére irányul. Közömbös az, hogy alp. szerződésellenes tényébŐl származott-e felp.nek kára, s hogy ez a kár a kereseti összeggel felér-e, vagy nem, mert felp. "kötbérkövetelése alp.-nek ezen nem vitás ténye folytán, hogy a szerződésileg tilalmazott időben Budapesten fa- és szénüzletet nyitott, esedékessé vált és annak érvényesithetése felp. károsodásának összegétől nem függ, ezeknél fogva a felebbezési bíróság az által, hogy ítéleti indokai szerint a kötbér megfizetésében marasztaló Ítéletét helyben kellett hagyni. (1902. márcz. 26. D. 3. sz.) Érvénytelen szerződés kötbérrel sem biztositható. 1010. C: Kereskedőknek oly megállapodása, melyben magukat kölcsönösen kötbér terhe alatt kötelezik, hogy bizonyos árukat bizonyos kölcsönösen megállapított egyazon áron alul nem árusítanak el, mint oly egyezkedés, mely a fogyasztó közönség érdekeit biztosító szabad versenyt teljesen kizárja és ez által a fogyasztó közönség megkárosítására irányul é« igy az erkölcsi fogalmakba ütközik (causa turpis), bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. (2554/1883. sz.) <** Azonos. C. 1399/1902. sz. Kötbér és szerződési érdek. 1011. C: A felp. a felebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelmében két irányban támadja meg. Első sorban azért, mert panasza szerint a felebbezési bíróság az által, hogy Ítéleti indokai szerint a kötbér megitélhetésének feltétlenül az az által biztosított anyagi érdekeknek a szerződésben való meghatározását kívánta, megsértette a kötbérnek jogi természetére vonatkozó jogszabályokat. Ezen panaszpontot illetőleg helyes ugyan a felp.-nek az a jogi érvelése, hogy a kötbér követelhetésének nem lényeges feltétele: a károsodásnak kimutatása. A Kt. 273. §-ának rendelkezése nyomán kifejlődött birói gyakorlat a kötbér összegében a felek részéről rendszerint előzetesen meghatározottnak tekinti azt a kárt is, a mely bekövetkezhetik a kötbér által biztosított szerződés-szegés