Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

598 A kezes megtérítési igénye. 1875: ixxvii. társai bóíl a niaga javára megtérítést követelhessen, hanem az egyetemleges 2?0* adóstársak között fennálló különleges jogviszony ennek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául. Ámde a fenn ismertetett tényállás szerint az illető kölcsönök felvételénél és elhasználásánál az volt a felp. és alp.-ek között egymással szemben a tényleges állapot, hogy egyikük sem járt el saját személyében, hanem az illető szövetkezet nevében és hogy a kölcsön sem egészben, sem részben nem az ő saját czéljaikra, hanem az illető szökezet czéljaira fordíttatott; habár tehát peres felek az illető hitelezővel szemben esetleg személyes és egyetemleges kötelezettségbén voltak, egymással szemben jogilag nem adóstársaknak, hanem az illető szövetkezet együttes meghatalmazottjainak tekinthetők. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy felp. ha az együttes meghatalmazásból kifolyóan a meghatalmazó részére felvett és felhasznált kölcsönt esetleg sajátjából elégítette ki, megtérítést a meghatalmazótól, vagyis a szövetkezettől, esetleg ennek tagjaitól követelhet; azonban ennek ia meghatalmazott minőségnél fogva és arra való tekintettel, hogy a fenn ismertetett tényállás szerint az illető szövetkezetnek peres felek voltak az ügyletkezelő igazgatói, előfeltétele az, hogy az illető szövetkezettel szemben a végelszámolás megtörténjék; mert csak az ilyen elszámolás szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy a bevételek és kiadások számbavételével a szövetkezetnek, illetve tagjainak, vagy pedig a meghatalmazottnak, illetve az üzletkezelő igazgatóknak van-e egymás ellen és mennyi követelése? és mert ha a (számadás közvetlen elkészítésére esetleg az alp.-ek, vagy ezek bármelyike van is hivatva, ez a körülmény felp.-ekre nézve az elszámolás megejtését lehetetlenné nem teszi; mivel az elszámolás megejtése nemcsak a számadásnak az erre hivatott részéről közvetlen előterjesztése utján, hanem a számadásnak megfelelő uton követelés© mellett is megtörténhetik. (1900. nov. 14. G. 397. sz.') 998. C: A kezességi jog természeténél fogva a hitelezőt az egyenes adóssal szemben megilletett igény arra a kezesre, ki az illető egyenes adós helyett a kezességével megerősített szolgáltatást teljesiti, már a szolgáltatás teljesítésének megtörténte által átszáll és igy nem szükséges az, hogy azt az igényt a hitelező az illető kezesre kifejezetten és alakszerűén átruházza, ezt tehát a hitelező megtenni nem köteles. (1901. márcz. 12. G. 50. sz.) A kezes kártérítési követelése a késedelmes hitelező ellen. 999. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelezőnek meg nem fizeti, a kezesnek jogában áll, vagy az egyenes adóstól, esetleg per utján is, biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, hogy a mennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését jogának átengedése mellett tőle elfogadja. Felp. mint kezes, ily joggal