Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

594 Kereskedelmi kezesség. I875:xxxvn loghcz, hanem a kielégítést adósainak bármelyikétől ennek minden és tez- bármely vagyonából igényelheti, még akkor is, ha adósaival szemben 270, egyéb követelése nincs; erre nézve pedig nem bir befolyással a bérbeadó és a bér tartozásba levők között a bérkövetelés iránt az, hogy a bérbeadó végrehajtás utján nyert jogánál fogva a bérleményben levő ingókat lefoglaltatta és az őt megillető törvényes zálogjognál fogva azokat az ingókat onnan elvinni nem engedte, mert ezekkel a bérbeadó csak az őt megillető jogot gyakorolta. (1900. okt. 9. 330. sz.) = Hasonló értelemben döntött a C. 1899. G- 272. sz- a989. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik benne felhozott és elfogadott indokokból azért, mert az A7. alatti okmányok szerint alp. a G. N., mint a Háromszékmegye területére 1894. évi május 18-án kirendelt felp.-i ügynök által közvetített biztosítási ügyletekből származó dijakra nézve vállalván kezességet, a felp. és G. N. között később 1894. évi deczember 5-én kelt ügynöki szerződés szerint pedig G. N. három megye területére rendeltetvén ki czimzetes főügynökké és ez alkalommal alügynökségek felállítására feljogosittatván és a felelősséget a felállított alügynökök által közvetített ügyletek titán járó dijakra nézve is magára vállalván, kétségtelen, hogy G. N.-nak hatásköre ugy terjedelemre, mint a felelősség mérvére nézve lényeges változást szenvedett, minthogy pedig az alp. G. N.-ért ezen ujabb szerződés alapján kezességet nem vállalt, az A7. alatti okmányban vállalt kezessége pedig a G. N. által súlyosabb és nagyobb felelősséggel járó kötelezettségeire ki nem terjeszthető', helyesen rendelkeztek az alsóbíróságok, midőn alp.-nek kezességi kötelezettségét meg nem állapították. (1903. febr. 10. 508/1902. sz.) 990. C: A felp. által vitatott annak az alp.-i kijelentésnek, hogy II. rendű alp. V. J. I. rendű alp. F. C.-ért az ennek részére felp. által szlállitand.5 szeszárukért jótáll, csak a 30 napon belüli fizetést köti ki, helyesen csak az az értelem tulaj donitható, hogy II. rendű alp. irányában I. rendű alp.-ért oly korlátozás mellett vállalt kezességet, hogy addig, amíg F. a 30 napnál régibb tartozási tételeket felp.-nél ki nem egyenlítette, .felp. F.-nak II. rendű alp. V. J. terhére ujabb árukat hiteik 3 nem adhat, már pedig a felp. által csatolt könyvkivonatból kitűnik, hogy felp. a keresetileg érvényesített követelésből a per folyamán fentartott árutételeket F.-nak oly időpontokban hitelezte, a mikor felp.-nek F. ellen 30 napnál régibb kiegyenlítetlen követelése fennállott. A másodbiróság Ítélete ezekből az okokból és az elsőbiróság Ítéletéből átvett és a jelen indokolással ellentétben nem álló egyéb indokokból volt helybenhagyandó. (1903. szept. 20. 843/1902. sz.) 991. C: A biztosítékot adó mellékkötelezett kifogás folytán, ha a főkötelezett beismerte a követelés fennállását, — a hitelező a kezes ellen külön ezt bizonyítani nem tartozik, hacsak roszhiszemüség esete nem forog fenn. (1898. jan. 14. 530/1897. sz.)