Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

590 Kereskedelmi kezesság. xxxvn ősséget kizárta volna. Mivel pedig a felebbezési bíróság Ítéletében megQZ*§ állapított tényállás alapján az ügy — a felebbezési bíróság által azi ítélethozatalnál elfogadott jogi állásponttal ellenkező jogi álláspontból is — alkalmas az eldöntésre, ennélfogva, a felülvizsgálati kérelemnek az 1898: XVIII. tcz. 185. §-ának a) pontja alapján helyt adva, a kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta s az alp.-t az elvállalt kezességi kötelezettség alapján a Kt. 270. §-ának alkalmazásával a kereseti tőkének, ez után a keresetindítás napjától járó s az 1895: XXXVI. tcz. 1. §-a alapján 5%-kai megítélt kamatnak s mint pervesztest, a perbeli, felebbezési és felülvizsgálati költségnek megfizetésére kötelezte. (900. márcz. 15. G. 3. sz.) 982. C: Ha alp. valamely adós tartozását az adós helyett felp. részére «rendezni» ígérte: az igért rendezés alatt, e szónak az üzleti viszonyokban elfogadott közönséges jelentésénél fogva, a fizetés vagy máskénti tel jes kiegyenlítés elvállalása értendő. (4241/83. sz.) 983. Bpesti T.: A kereskedelmi forgalomban minden olyan kinyilatkozás, /melynek czélja, hogy a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, hogy az adós tartozása annak idején kieervenlitteni fog, a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével bírván: a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a panaszos másodrendű alp. részéről az elsőrendű alp. által igényelt hitelezés kieszközlése czéljából felp.-hez intézett s valódinak elismert b) a. levél azon kitételét «Önnek^nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszitenie», ugy értelmezte, hogy ez által másodrendű alp. az elsőrendű alp.-nek felp. ü-ányában fennállott s a jelen keresettel érvényesített tartozása iránt kezességet vállalt. S minthogy az egyoldalú kötelezésen alapulj ez a kezességvállalás a b) a. levél tartalma szerint egyáltalán nem feltételes: a felebbezési bíróság az által, hogy másodrendű alp.-t az általa vállalt kezesség alapján a kereseti követelésnek és járulékainak megfizetésére kötelezte, anyagi jogszabály megsértését sem követte el. (97. szept. 23. II. G. 63. sz.) Mennyiben kereskedelmi a kezesség. 984. Marosvásárhelyi T.: Miután amaz ügylet, amelyből a felp. követelését származtatja, a főadósra nézve az elsőbirósági végzés nem sérelmezett része szerint is keresk. ügyletet képez, önként következik, hogy eme keresk. ügyletre vonatkozó kezesség is a kezes személyére való tekintet nélkül ugyanazon elbírálás alá esik,, s e kétnemű kötelezettség érvényesítését külön-külön eszközölni a Kt. 270. §-a szerint sem lehet, ennélfogva a czimzett tszék tárgyi illetékességét másodrendű alp.-re, mint kezesre nézve is megállapítani kellett. (84. ápr 29. 2212. sz.) = Ezzel azonos határozatok: Bpesti T. 22/84. sz., Smsz. 1805/79- szSmsz. 1545/77. sz. '