Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

588 Egyetemleges adóstárs visszkeresete. 1875:xxxvil. 978. C.: A Kt 270. §-ának az a rendelkezése, hogyl a kezes a köve270% te^'3 felosztását vagy a többi adós előzetes beperlését nem követelheti, nem tekinthető olyannak, a mitől a felek külön megállapodása mellett eltérésnek helye nem volna. (98. szept. 14. G. 190. sz.) Az adóstárs visszkereseti joga. 979. C: mint felülvizsgálati bir.: Alp. panaszolja, hogy a felébb, biróság jogszabályt sértett azzal, hogy alp.-t az A) a. engedményt tartalmazó okirat alapján a fizetésre kötelezte, jóllehet a fizetés az egyetemleges kötelezettek egyike által teljesittetvén, a kiegyenlített követelés engedmény tárgyát nem képezhette, felp. pedig keresetét nem az alp. helyett telj esitett fizetésből származtatja, hanem a jogilag hatálytalan engedményre alapítja. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Téves ugyan a felébb, bíróságnak az a felfogása, hogy az egyik egyetemleges kötelezett által teljesített fizetés alapján a hitelező a követelést az általa birt jogokkal a fizetést teljesítőre átruházhatná, mert az egyetemleges kötelezettek egyike által teljesített fizetésnél magára a visszkereseti jogra és annak mérvére döntő az a jogviszonyt a mely az egyetemlegesen kötelezettek között fenforog, miből jogszerűen az következik, hogy a hitelező a követelést nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre, oly joghatálylyal, hogy az a többi egyetemleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fennállott eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fennállónak (hasonló értelemben döntött a Curia L G. 495/898. sz. a.), mindamellett helyes a felébb, bíróságnak az a jogi döntése, mely1 szerint alp.-A a keresetbe vett követelés megfizetésére kötelezte, mert a1 felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A. alatti okirat tartalma szerint felp. a hitelező összes követelését kiegyenlítette, a teljesített fizetés tény éből pedig felp. részére az a jog származott, hogy mindazt, a mit a perbevont adós helyett és érdekében fizetett, attól viszkereseti jogánál fogva követelhette. Minthogy pedig a felébb, biróság tényállása szerint, bár a B. a. kötelezvényt felp. is mint egyetemleges adóstárs irta alá, mindamellett a kölcsönt egyedül I. r. alp. és férje vették fel és saját czéljaikra fordították, és elsőrendű alp. kijelentette, hogy a férjét terhelő adósságot is meg fogja fizetni, nem bir törvényes alappal I. r. alp.-nek az az érvelése, hogy felp. visszkereseti joga alapján is ő csak részfizetési e volna kötelezhető. (900. okt. 23. G. 366.) Kereskedelmi kezesség. A kezesség elvállalása. 980. Lfi.: Felp. az alapon kéri alp.-t marasztalni, mert az időközben megbukott G. testv. czég részére a kereseti 1642 frt 49 kr. értékű áruczikkeket Sch. Lipót meghatalmazott ügynöke által csak azért szolgáltatta ki, mivel alp. P. János által azt üzente, az árukat kezes s jótálló állítása nélkül szállítani nem akaró Sch. Lipótnak; «Sagen Sie ihm, er soll der Firma Gebrüder G. die Waaren nur liefern, ich garantire