Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 587 joggal biroknak, a melylyel az emiitett hitelező birt, az engedményre l875.-xxxvn. vonatkozó jogszabályokat megsértette. Nem sértett meg a felebbezési 269 \ bíróság jogszabályt azzal sem, hogy felp.-ek részére az 1288 frtj 831/2 ' kr. tőke után 6%-os kamat helyett 5%-os kamatot ítélt meg, a miért is felp.-eknek e miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmüket el kellett utasítani. Mert a fentebb kifejtettek szerint felp.-ek nem léptek az engedmény alapján azokba a jogokba, a melyek az A) a. mellékelt kötelezvény szerint a hitelezőt megilletik, felp.-ek tehát nem követelhetik a hitelező részére a kötvényben kikötött kamatot, hanem őket csakis a kikötés nélkül járó kamat illeti meg, ez pedig az 1895 : XXXV. tcz. 1. §-a értelmében 5%. A felp. örökösök által a hitelező részére teljesített fizetés tényéből felp.-ek részére kettős jog származott. Az egyetemleges kötelezettségében állott örökhagyó jogán, ha ennek valamely megállapodás ellene nem áll, megilleti őket a viszkereseti jog a másik egyetemleges adóstárs ellen. Azon a jogon pedig, hogy mint örökösök a hagyatéki terhet ők fizették ki, jogot nyertek ahhoz, hogy követelhetik az alp. örököstársaktól annak az összegnek, a mely a kölcsönvett 10.000 írtból az egyetemleges adóstárssal szemben H. L. örökhagyóra esett, oly aránybani megtérítését, a mely arányban az alp. örököstársuk a hagyatékban részesült. Ez utóbbi jog érvényesítése ellen alp. a megállapított tényállás szerint nem is tett. Ellenben az előbb említett jogon, minthogy alp. az egyetemleges adóstársnak H.-né Sz. M.-nak nem jogutóda, felp.-ek az alp. ellen jogosan fel nem léphetnek. Ezek szerint) annak eldöntése, hogy alp. tartozik-e s mily összeggel a felebbezési bíróság ítéletében foglalt összegen felül öröksége arányában a felp.-ek által kifizetett összeg megtérítéséhez hozzájárulni, nem függ attól, mint ezt a felebbezési bíróság tévesen felfogta, hogy H. L. örökhagyó a követelés biztosítása végett a hitelezőnek mily mérvben nyújtott zálogjogot, mert ez az egyetemleges adóstársak között létező viszony minőségére s az egymással szemben keletkezett jog és kötelezettség terjedelmére mi befolyással sincs, hanem attól függ, hogy a 10.000 írtból mily összeg terhelte H. L. örökhagyót, az ő egyetemleges adóstársa H.-né Sz. M.-va\ szemben a közöttük netalán létrejött megállapodás, vagy ennek hiányában a fennálló jogszabályok alapján s hogy mily arányban részesült alp. a H. L. után maradt hagyatékban. (1899. jan. 25. I. G. 495/98.) 977. C: A szerződésileg vállalt kötelezettség és annak egyetemlegessége csak a jogosított hozzájárulásával, vagy oly tények közbenjöttével szűnik meg, a melyek jogilag jogmegszüntető vagy jogátváltoztató hatálylyal bírnak; és anyagi jogszabály az is, hogy az egyetemleges kötelezettségben álló és egyenlő jogokkal bíró szerződő társak egyike a másik szerződő felet egyoldalú tiltakozással nem korlátolhatja abban, hogy a tiltakozó fél a tiltakozás figyelmen kivül hagyása esetében a viszontteljesítés egyetemlegessége alól felszabaduljon. (99. jun. 6. I. G. 156. sz.)