Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek meghatározása. 571 Tervek készítése és építésvezetés. 1875:XXXY1L 944. Bpesti áru- és értéktőzsde vál. bírósága: Alp.nek Z\ újonnan épülő házuk részletterveinek elkészités-ét s az építkezés vezetését bízták felp.-re bizonyos tiszteletdíj mellett. Már pedig1 építési tervek' elkészítése és az építkezésre való felügyelet nem képez a Kt. 258. §. és 1., 2. és 3. és 259. §. 1., 3., 6., 7. pont alá vonható kereskedelmi üsryletet és pedig sem e nem-kereskedő felp. (műépítész) részéről, sem pedig a kereskedői minőséggel ugyan bíró alp.-ek részéről, mert az utóbbiakra nézve bérház épitése kereskedelmi ügyletük folytatásához tartozó ügyletnek nem tekinthető. (1127/1887. sz.) Az építési vállalkozó kereskedői minősége. Az az építési vállalkozó, aki telket vásárol, azt beépíti és tovább adja, nem kereskedő. 945. C: Alp. felülvizsgálati kérelmének hely adatik és a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felp. keresetével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és> e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint közadós K. T. foglalkozására nézve építőmester és építési vállalkozó volt, aki foglalkozott azzal is, hogy telkeket összevásárolt, e telkeken házakat épített és e házakat nyomban áruba bocsátotta; ellenben a közadós foglalkozására nézve egyéb ténymegállapítás a felebbezési bíróság Ítéletében nem foglaltatik, de ebből az Ítéletből éa a tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg egyéb tény fel sem hozatott, tehát még az sem, hogy a közadós czége a kereskedelmi czégjegyzékbe be volt volna jegyezve. A dolog természetéből következik ugyan, hogy az építőmester és építési vállalkozó ebből a foglalkozásából folyólag ingó dolgokat megvesz vagy egyébként megszerez, ezeket szállítja, fel- vagy átdolgozta tja; azonban e dolgokat az illető építkezésnél használja fel és így azok a dolgok a felhasználás, a fel- és átdolgozás után mint ingó dolgok többé nem léteznek, mint ilyenek tovább nem adatnak és mások részére nem szolgálnak, tehát mint kereskedelmileg vett áruk többé nem jelentkeznek; hanem ama ténykedésekkel éppen az illető ingók szállítása, fel- és átdolgozása, úgyszintén a munka által valamely építmény, tehát ingatlan közvetlenül létesíttetett; következésképpen a közadós K. T.nak ilyen esetleges tényei a Kt. 258. §-ának 1. és 2. pontja, úgyszintén a 259. §. 1. pontja alatt meghatározott ügyletek fogalma alá nem vonhatok, hanem ingatlan tekintetében keletkezett szerződéseknek veendők és így a Kt 262. §-a szerint az ilyen tények kereskedelmi (ügyleteknek nem minősíthetők; egyedül az ilyen tények mellett tehát közadós K. T. a Kt. 3. §-a szerint kereskedőnek nem is tekinthető. Ennélfogva a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy a jelen perben a fizetések megszüntetését alkalmazhatónak találta és a keresetnek a felp. részéről kijelölt alapon helyet adott, épen ezért alp. felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni. (1900. decz. 28. G. 511. sz.)