Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Vevő jogai minőségi hiány esetén. 789 megállapításától hat hónapon belül bocsátotta alp. a gépet felp. ren- l875:XX.ivn. delkezésére, illetve tudatta alp. felp.-sel azt, hogy az ügylettől eláll; e 349*'§ tényállás mellett tehát a felebbezési biróság nem sértette meg a Kt. 349. §-a rendelkezését, a mely szerint a vevő azzal a kifogással, hogy az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, nem élhet, ha a hiányokat az átvételtől számitandó hat hó eltelte után fedezi fel, vagy ha az eladót a hiányokról az átvételtől számitandó hat hó alatt nem értesiti; mert mindaddig, mig felp. a gépet kifogás következtében javíttatta, az az alp. által átvettnek nem tekinthető. (1902. jul. 1. I. G. 68.) = Azonos határozatok: C. 347/1897., 418/1899-, 462/1900. és 371/1901- sz. Vevő elállási joga, ha a teljesítés egy része hiányos. 1410. C: A részletes teljesítés csak a szerződés teljesítésének módját szabályozza, de a szerződés egységes voltát nem érinti. Már pedig, h a a z áru hiányossága miatt a szerződésnek csak egy része is nem teljesíttetik szerződésszerű módon: az egy egészet képező szerződés már nem teljesíttetett; az pedig a dolog természetéből következik, hogy a vevő a szerződés egy részének teljesítését elfogadni nem köteles. Miből következik, hogy ha a szerződés részletekben teljesítendő és az eladó egy részlet teljesítésekor nem szerződésszerű árut szállít, a vevő a szerződéstől elállhat. És e tekintetben a Kt.-nek szintén csak késedelmes szállítás esetére szóló 358. §-a analógiája alapján kivételnek csak a már teljesített részre van helye, mert a már teljesített részre nézve a szerződés a felek között teljesedésbe menvén, semmi ok sem forog fenn arra, hogy a felek a későbbi szerződésszegés folytán a szerződésnek már teljesedésbe ment részétől is elállhassanak. De jelenleg iez az eset fenn nem forog, mert felp., a mint ezt a tábla helyesen kifejtette, a per állása szerint az első részlet teljesítésénél nem szerződésszerű árut akart átadni, minélfogva alp.-nek joga volt a fenn kifejtettek szerint az egész szerződéstől elállani. De minthogy jelen esetben a Kt. 354. §-a alkalmazást nem nyerhet és igy alp., ha a szerződéstől elállani akart, semmi törvényes intézkedést tenni köteles nem volt és a kifejtettek szerint a későbbi részletek teljesítését elfogadni nem tartozott: helyesen mondotta ki a tábla azt is, hogy midőn alp. a nem szerződésszerűnek talált áru átvételét megtagadta, ezen ténye által a szerződéstől már elállott és ennélfogva elállási szándékát már külön is kijelenteni köteles nem volt. (1890. nov. 28. 793. sz.) =-- Azonos határozatok: Lfi. 154/1881. és C 467/1884. szElállási jog érvényesítése. 1411. Temesvári T.: A Kt. 348. §-a szerint a vevő, a mennyiben az áru a kikötött vagy a törvényi kellékeknek meg nem felel, a vételtől elállhat. Minthogy pedig a törvény semmi különböztetést nem tesz arra nézve, hogy e jogát minő alakban érvényesítse, ebből következik, hogy azt akár kifogás, akár önálló kereset formájában használhatja és ennek módja egészen az ő tetszésétől függ. (1900. okt. 31. G. 75. sz.)