Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

788 Vétel. 1875:xxxvi] eljárt, hogy lazt felp. rendelkezésére bocsátotta és igy tudatta vele, hogy 348°% a v^eltől eláll. Minthogy pedig a Kt. nem jogosítja fel az eladót arra, hiogy a vevőt, a vételár némi leszállításával a hibás és ennélfogva a törvényes kellékekkel nem bíró áru mtegtartására bírja, a felebbezési bíróság a Kt. 348. §-ából már idézett jogszabályt sértette meg, midőn a helyett, hogy alp. kifogása következtében a szerződést felbontottnak mondotta volna ki, azt a felp. által alp. hozzájárulása nélkül tett árleengedés következtében hatályában fentartotta és alp.-t a leengedéshez képest leszállított vételár megfizetésére kötelezte. (1902. okt. 28. I. G. 217. sz.) Vevő elállási joga, habár eladó h'ányok pótlására késznek nyilatkozott. 1408. Győri T.: Az árunak megállapított szerződésellenes minősége mellett felp. azzal, hogy az áru hiányairól alp. eladót törvényes időben értesítette, az árut rendelkezésére bocsátotta és kellőleg megőrizte, a Kt. 346. és 347. §-aiban körülirt minden kötelezettségének eleget tett s igy a Kt. 348. §-a értelmében az ügylettől jogosan elálló ttnak volt tekintendő; figyelmen kivül hagyásával annak az alp. által bizonyított körülménynek, hogy alp. a gépen a törött kisebb fogaskerék pótlására késznek nyilatkozott, mert eltekintve attól, hogy a gép a szakértők többségének véleménye szerint még akképen pótolva sem lett volna szerződésszerűnek tekinthető, vevőnek kifogástalan árut van joga követelni, arra azonban, hogy az eredetileg hibás árun a hiányok utólagos pótlás által legyenek megszüntetve, nem kötelezhető; mert a Kt. az ügylettől való elállás jogát semmi egyéb feltételhez nem köti, mint ahhoz, hogy azí ielredetileg szállított áru a szerződésnek megfelelő ne legyen. (1895. okt. 22. 2871. sz.) C: Hh. (1896. decz. 29. 1781/1895. sz.) = Azonos határozatok: Lfi. 402/1879. és 1124/1880- szVevő elállási joga eladó jótállása esetén. 1409. C.: Az a körülmény, hogy az eladó az áru jóságáért egyévi jótállást vállalt, és hogy ennek alapján az áru hiányait az egy éven belül kijavítani tartozik, nem fosztja meg a vevőt a Kt. 348. §-án alapuló attól a jogától, hogy az árut, a mennyiben az sarkalatos hibában szenved, az eladónak rendelkezésére bocsássa, illetve az ügylettől elálljon; a felebbezési bíróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a felp. eladó részéről vállalt egy évi jótállást nem vette akadályául annak, hogy alp. vevő az illető gépnek szerkezeti hiba következtében teljesen hasznavehetetlensége okából az ügylettől elállhasson. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alp. az illető gép átvétele után nyomban értesítette felp.-t a gép hibáiról és hiányairól, erre felp. a gépen tett ugyan javításokat, de ennek ellenére a gép szerkezeti hiba következtében teljesen hasznavehetetlen volt és ennek