Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

7G6 Vétel. 1875: xxxvil. körülmények között, még ha bizonyítva lenne is, hogy az áru a szerzőtez" dési kellékekkel nem birt, felp. a fent előadottak szerint a szerződéstől 347' ^' vissza nem léphet, hanem a nem kifogásoltnak tekintendő árut megtartani s annak vételárát megfizetni köteles. Helyesen határozott tehát az elsőbiróság, midőn felp.-t keresetével elutasította. (1885. nov. 25. sz.) C: Hh. (1886. jun. 2. 340. sz.) 1353. C: A Kt. helyes értelmezése szerint az értesítésnek magában kell foglalnia azon hiányoknak, ha nem is minden részletekre kiterjedő, de legalább általános megjelölését, a melyek miatt a vevő az árut a kikötött vagy törvényes kellékeknek meg nem felelőknek tartja. Alp. azonban azt, hogy mely hiányokról értesítette felp.-t, ki sem fejtette, illetve a bizonyítást arra, hogy mily hiányokról értesítette felp.-t ki nem terjesztette, de az értesítés elküldésének idejét sem jelölte meg, miáltal az értesítésnek a kellő időben való megtörténte is bizonyitatlan marad. Helyesen mondotta ki tehát az elsőfokú bíróság, hogy az áru törvényszerűen ki-, fogásoltnak alp. részéről nem tekinthető s ennek folytán helyesen marasztalta alp.-t az A. alatti áruszámlában foglalt árukról szóló közraktári jegy kiszolgáltatása mellett a kereseti összegben s annak járulékaiban. (1886. nov. 17. 592. sz.) 1354. C: A kereskedelmi törv. 346. §-ában körülirt kifogásolás és a fenforgó hiányokról való értesítése esetében a vevőnek kötelezettsége, hogy a mennyiben ennek alapján az árut megtartani nem akarja, az eladónak adja tudtára, hogy a más helyről küldött árut a közölt minőségi hiányok okából meg nem tartja, s azt rendelkezésére bocsátja. A kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott rendelkezésre bocsátás tehát a vevőnek a kifogásolás és értesítéssel kapcsolatos oly ténye, a mely csakis az emiitett két tényezővel egyetemben állapítja meg a vevőnek a kereskedelmi törvény 348. §-ában foglalt azt a jogát, hogy az ügylettől elállhat és kártérítést igényelhet. A rendelkezésre bocsátásnak, vagyis a vevő ama kijelentésének tehát, hogy az árut megtartani nem akarja, e szerint ugyancsak a kereskedelmi törvény 346. §-ában meghatározott időben kell történnie. (1897. okt. 28. 855. sz.) Rendelkezésre bocsátás rrncs alakszerűséghez kötve. 1355. C: A törv. a rendelkezésre bocsátást sem alakszerűséghez nem köti, sem arra nézve, hogy annak miként kell kifejeztetnie, rendelkezést nem tartalmaz. Azon kérdés tehát, hogy a rendelkezésre bocsátásnak miként kell történnie, csakis a dolog természete alapján dönthető el. Az, hogy az áru elfogadásra alkalmatlannak, vagyis, hibásnak és szerződésellenesnek jeleztetik, elegendő módon kifejezi a vevő (akaratát, hogy az árut elfogadni nem akarja. (1891. nov. 26. 3317. sz.)