Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Áru más helyre való küldése739 lős, melyek kizárólag ezen késedelemből származnak; s mert felp. a 1875:XXXVIL buzát a véghatáridőig átvévén, alp. azt az átvételig az 1875 : XXXVII. ^* tcz. 342. §-a értelmében raktáron tartani és a kereskedő gondosságával megőrizni tartozott, az e tekintetben felmerült költségeit tehát felp.-en nem követelheti, hogy pedig más egyéb oly kiadásai is lennének, melyek kizárólag abból az okból merültek fel, mert felp. a búzát a véghatáridőn belül kijelölt határnapon át nem vette, alp. nem bizonyitotta. (1901. máj. 6. G. 28. sz.) Eladó gondossága az árunak más helyre való küldésénél. 1284. Lf i. : Ha az eladó az árat szerződésileg ki nem kötött, sem 343. § másképen ki nem jelölt, általa egyoldalulag választott és a megrendelési helylyel közvetlen postai összeköttetésben nem álló helyre szállítja, és ez eljárásról a vevőt nem értesiti, annak beleegyezését ki nem kéri, noha a szállítási állomás alkalmas voltának kétessége mellett azt tennie kötelessége volna: a vevő nem köteles az árut átvenni. (11925/1877. sz.) 1285. Lf i. : Más helyről küldött árut ért veszély a Kt. 344. §-ához képest vevő által csak az időponttól kezdve viselendő, midőn az áru a szállítmányozónak vagy fuvarozónak átadatott; az átadásig az áruval a rendes kereskedő gondosságávali elbánás eladónak áll kötelességében, miből folyólag tagadás esetében eladó tartozik bizonyítani, hogy a törvény által kötelességévé tett ezen gondossággal járt el. Miután alp. az árut ért veszély indokául a felp. által teljesíteni tartozott göngyölés hiányosságát hozta fel, felp. pedig bizonyítani meg sem kísérletté, hogy a göngyölés az áru minőségének és a szállítási viszonyoknak megfelelő módon alkalmaztatott és így megállapítani nem lehet, hogy az árut ért veszély a fuvarozó vasúti társaság gondatlanságának következménye: ama körülmény pedig, hogy az áru a vasúti társaság által szállításra elfogadtatott, bizonyítékot a kellőleg teljesített göngyölés tekintetében nem képez, mert a vasúttársaság a K. T. 425. §-a 2. pontja szerint ama károkért, melyek a begöngyölés hiányából származnak, szükségképen nem felelős, és így a göngyölést vizsgálni érdekében nem állván, az árut hiányos göngyölés mellett is szállításra elfogadhatta; felp. tehát nem bizonyítván azt, hogy az alp.-nek küldött áruban történt kárnak nem ő az okozója: az alp. kezeihez nem jutott áru értékét ettől nem köve^telheti. (619/1880. sz.). 1286. K. és V. tsz. felébb, tan.: Ha alp. a felp.-sel való üzleti összeköttetésének folyamán mindig csak utánvét mellett kapta felp.-től az árut, a köztük kifejlődött ezen üzleti gyakorlattal szemben az alp. az utóbbi utánvételes áruküldést jogosan csak akkor kifogásolhatja, ha az erre tartozó rendelésnél az utánvétel mellőzése iránt kívánságának határozott kifejezést adott. (1900. okt. 20. 285. sz.) Veszélyviselés. Természetszerű sulyveszteség. 1287. C: Az áru átadása (traditio) után, a külön megállapodásnál 344. ^ fogva eladó részéről elvállalt továbbszállítás közben történt természetszerű 47*