Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

740 Vétel. 1875: XXXVII. beszáradásért, sulyveszteségért, az eladót, ki ama helyzetben már csak 344 "g közönséges szállítónak tekintendő, felelősség többé nem terheli. (171/1878. szám.) 1288. C: A keresk. törvény 344. §-ának ama rendelkezésénél fogva, hogy a veszély, mely az árut a fuvarozás alatt éri, tehát a természetszerű sulyvesztesség is, a vevő által viselendő, nem birhat feltétlenül hatálylyal ama esetleges kereskedelmi szokás, hogy az eladó az áru mennyiségéért a megérkezésig szavatol. (1899. ápr. 16. I. H. 7. sz.). Előre eladott termést ért veszély. 1289. Az A. és B. a. szerződések szerint az 1896. okt. 19-én és decz. 29-én, tehát olyan időben, amikor a különben már létező buzavetés hozadékának minősége és mennyisége még a természeti esélytől függött, alp. a kialkudott vételárnak egyidejűleg felvétele mellett kifejezetten az 1897. évi saját terméséből 180 mm. búzát adott el felp.-nek, és a harmadik pont szerint az esetre, ha alp. a kitett mennyiséget bármi akadály miatt szállítani elmulasztaná, felp.-nek az árkülönbözethez való joga fentartatott. C: A felebbezési bíróság a szerződéseknek tartalmát helyesen értelmezte akként, hogy alp. csak saját termését, illetve ebből 180 mm-t, sőt csak annyit tartozott átadni, amennyi alp. terméséből saját gazdászati czéljaira megkívántató szükséglet fedezése után fenmarad, és hogy a szerződések harmadik pontjának idézett kikötése nem vonatkozik arra az esetre, ha alp.-nek tényleges termése saját gazdászati czéljaira megkívántató szükséglet számba vétele után a felp.-nek eladott mennyiséget ki nem adja, hanem utóbbi esetben alp. csak a kapott vételárt köteles egészben vagy részben felp.-nek visszaadni. Mert a szerződések szerint a felek között a vételi ügylet nem általában búzára, hanem alp.-nek saját termésére, tehát egyedi árura nézve, és igy t|ulajdonképen feltételesen jött létre, amennyiben ilyen esetben az áru átadhatásának koczkázata magát a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli, és igy, ha maga az egyedi áru az eladó hibáján kivül át nem adható,vevőt az egyedi áru helyett más hasonló árunak, átadását eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi, áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és eladó hibáján kivül következett be. Mert továbbá a vételi ügyletnek a felek között a fenti módon történt létrejötte, illetve az ekként létrejött vételi ügyletre alkalmazandó fent kijelölt jogszabály egyenesen kizárja azt, hogy alp. az áru átadhatásának hibáján kivül lehetetlensége esetében, amikor ugyanis alp.-t szerződésellenes mulasztás nem terheli, az áru helyett annak folyó megfelelő egyenértéke fizetésére köteleztessék. (1898. jun. 8. G. 139.) 1290. Alp.-ek azon az alapon támadták meg a felebbezési biróság ítéletét, hogy az által, hogy ők az előre felvett vételár visszafizetésére köteleztettek, a felebbezési birósá? megsértette azt a jogszabályt, hogy az adós a kötelezettség alól felszabadul, ha a kötelezettség teljesítése baleset miatt lehetetlenné válik, a hitelező az őt terhelő 'ellenszolgáltatást nem tagadhatja meg, és hogy