Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Vételár. 729 1254. C: Téves az a jogi felfogás, hogy vételi ügylet általában akkor 1875: xxxvn. is létre jön, ha a felek az árra meg nem egyeznek, mert ez a felfogás 33^Z§ ellenkezik a Kt. 336. §-ában foglalt rendelkezéssel. Az árnak, ha nem is is'zorosan számszerűleg, de legalább bizonyos árra vonatkozással, pl. piaczi, tőzsdei, az eladó üzletében szokásos árra vonatkozással meghatározva kell lennie. Szokásos ár csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a megrendelés a vételár megemlitése nélkül történik. Oly esetben azonban, amidőn a vételár meghatározása előzetes alkudozás tárgya volt, a vétel létre nem jön, a mig a felek az árra meg nem egyeznek. (1898. szept. 28. I. G. 216. sz:) 1255. C; Ha az ár egyáltalában, illetve valamely árhoz' kifejezett'vagy hallgatag vonatkozással sem határoztatott meg azok között a felek között, a kik vételi ügylet létesítése iránt szerződésszerű nyilatkozatot tettek, akkor a vételi ügylet megkötttnek nem tekinthető, és igy a szerződés a felek között létre sem jött. (1898. okt. 4. I. G. 232. sz.) Vétel perfectiója. A kötlevelek kicserélése. 1256. Bpeisti T.: Felek A. és G. czég közvetítése mellett az A) és B) alatti okiratok szerint a vétel tárgyára és árára nézve megegyezvén, közöttük a vételügylet a Kt. 336. §-a értelmében létrejött. Alperesnek az az érvelése, hogy a fizetési módozatra nézve felek közt megegyezés nem jött létre s hogy a vételügylet érvénye kötlevelek kölcsönös kicserélésétől tétetett függővé, figyelembe nem vehető; mert a fizetési módozat iránti megegyezés a vételügylet létrejöttének lényeges feltételét nem képezi, mert a mennyiben a felek a fizetési módozatra nézve nem intézkedtek, a törv. rendelkezései az irányadók; s mert alperes nem bizonyította azt, hogy a vételügylet érvénye kötlevelek kicserélésétől tétetett függővé s ez a becsatolt levelekből sem tűnik ki; abból pedig, hogy alperes az A) alattiban kötlevél küldését ígérte, nem következik az, hogy a vételügylet érvénye kötlevelek kicserélésétől tétetett függővé, de másrészt a kötlevélben is csak a létrejött vételügylet feltételei vehetők fel, az tehát, hogy a kötlevélbe alperes uj feltételt foglalt be s ezt felperes nem fogadta el, a már megkötött vételügylet érvényességére befolyással nincs. (1895. ápr. 24. 3952/1894. sz.) C.: A másodbiróság ítélete a benne felhozott s e helyütt is egész terjedelemben elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, annyival inkább: mert az alperes által vitatott fizetési módozat tekintetében az 1890. évi ápr. 27-én kelt alperesi levélben sem tétetik említés; már pedig ez a levél képezvén a kereseti vételi ügyletnek az alapját, ha alperes a kérdéses fizetési módozatot az ügylet egyik feltételének kívánta tekinteni, tartozott volna ebbeli szándékának e levélben határozott kifejezést adni. (1896. szept. 10. 1216/1895. sz.)