Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

728 Vétel1875:XXXVII.feltételesen jött létre, amennyiben az áru átadhatásának koczkázata a vevőt is terheli az ügylet megkötésének idejétől kezdve, s igy ha maga az egyedi áru az eladó hibáján kivül át nemi adható, a vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását az eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kivül következett be. (1898. jun. 8. G. 137. sz.) Vételár meghatározása. 1253. C.: A Kt. 336. §-a szerint a vétel megkötöttnek tekintetik, ha a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve megegyeztek. A törvénynek ez a rendelkezése szükségképen magában foglalja azt, hogy a vétel megkötöttnek előbb nem tekinthető, mig a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve meg nem egyeztek. Minthogy felp.-ek keresetükben maguk azt adják elő, hogy a vétel tárgyát képezett üzletben található azok az áruczikkek, melyek napi árfolyammal nem bírnak, közös felbecsülés mellett meghatározandó becsárban voltak átadandók, illetve átveendők, arról azonban, hogy mi történjék akkor, ha a felek la'z érintett áruk értéke iránt megállapodni nem tudnak, felek közt szó sem volt, de ezt felperesek maguk sem adják elő; továbbá minthogy a törv. a vétel létrejöttére nézve egyik lényeges feltételül irja elő, hogy a felek által egy bizonyos, habár csak viszonylagosan meghatározott ár állapíttassák meg, a szerződő felek egyikének vagy másikának puszta önkényére bízott ármeghatározás azonban határozottnak nem tekinthető; a másodbiróság ítéletének vonatkozó indokaiban helyesen mondta ki, hogy a napi árfolyammal nem biró áruk tekintetében a fizetendő vételár meghatározásának hiánya miatt a vétel peres felek közt megkötöttnek nem tekinthető. Tekintve pedig, hogy a vétel felp.-éknek saját előadása szerint az egész üzletre, vagyis ugy a berendezésre, valamint a napi árfolyammal biró és olyannal nem biró árukra, tehát mint összdolgokra együttesen és elválaszthatlanul létesült; és tekintve, hogy a perben semmi adat sem merült fel arra nézve, hogy a napi árfolyammal nem biró áruk aránytalanul csekély értéket képviseltek volna, miért is az a körülmény, hogy az ár csak a napi árfolyammal nem biró áruk tekintetében nem határoztatott meg, az ügylet lényegét nem érinti s igy olynemü elkülönítés, mely szerint a vétel a napi árfolyammal biró árukra nézve megkötöttnek, az azzal nem birokra nézve pedig nem kötöttnek tekintessék, egyáltalán helyet nem foghat: az elsőbiróság az itt kifejtett okoknál fogva helyesen mondta ki, hogy felek közt a szóban forgó üzletre nézve érvényes adásvételi szerződés nem jött létre, annak hiányában pedig felp.-ek sem az üzlet átadását nem követelhetik, sem abból kifolyólag kártérítési igénnyel nem hirnak. (1897. márcz. 30. 647/1896.)