Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

718 Postatakarékpénztár utján való fizetés. 1875:XXXVILcheque-számlatulajdonosnak saját kezéhez történt volna. Minthogy pe323% dl£ alp- a 2'/- alatt csatolt elismervény szerint a szécsényi postahivatalnál a kereseti követelést felp. cheque-számlájára 1893. ápr. 20. kifizette és minthogy ez a fizetés a fent kifejtettek szerint oly tekintet alá esik, mintha felp.-nek kezéhez teljesíttetett volna: a sommás végzést hatályon kivül helyezni és a két nappal későbben, 1893. ápr. 22-én, tehát a fizetés után indított kereset által okozott költség fizetésére a prts. 251. §-a alapján felperest kellett kötelezni. (1893. jun. 26. 40,563. sz.) B pesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét (a perköltség összegére vonatkozó változtatással) az abban felhozott indokokból hh. (1894. jan. 25., 3572/1893. sz.) C: Hh. (1895. jun. 25. 558/894. sz.) 1234. C: Félp. maga is beismervén azt, hogy az alp. által fizetési eszközül felhasznált 2. alatti postatakarékpénztári szelvényt ő, t. i. felp. szolgáltatta át alp.-nek oly czélból, hogy azzal a felp. irányában tartozott biztositási dijat, a melynek fedezetére a kereseti váltó kiállíttatott, kifizesse, az alp. által a kereset beadása előtt teljesített ily fizetés folytán felp.-nek követelése a kereset beadása napján megszűntnek annyival inkább tekintendő, mert a kereskedelmi miniszternek az 1889: XXXIV. tcz. alapján 1889. okt. 17. 3136. sz. alatt kiadott rendeletéből kitűnik, hogy olyan befizetési lapok, mint a milyenek a 2. alatti elismervény kiegészítő részét képezik, cheque-számlatulajdonos javára iratnak, a miből következik, hogy a cheque-számlatulajdonos akkor, a mikot a részére kiszolgáltatott befizetési lapot adósának kezéhez juttatja, ezt ezzel arra jogosítja fel, hogy tartozását a közvetítő postahivatalnál az ő számlájára teljesítse, minélfogva a befizetési lap utján a postahivatalnál teljesített fizetés éppen olyan tekintet alá esik, mintha a fizetés a cheque-számlatulajdonos saját kezéhez történt volna és mert ezekből folyóan az a körülmény, hogy a kereseti váltó Budapesten volt fizetendő, a 2. alatti fizetésnek joghatályát épp oly kevéssé érinti, mint a D) és E) alatti levelek tartalma, mert ezek a levelek a fizetésnek csak még egy másik módját határozzák meg, melyet alp.-nek igénybe venni jogában állott, a nélkül, hogy a fenti szelvény használatától eltiltatott volna. (1898. í-zept. 30. 668. vsz.) A teljesítés ideje. A teljesítés ideje, kikötés és szokás hiányában. 327. §. 1235. B pesti T.: Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy alp.-nek a követelések behajtása körüli mulasztása az ő fizetési kötelezettségére befolyással nem birna, és hogy az csak abban az esetben állhatna be, ha a követelések az alp. mulasztása miatt behaj inatlanokká válnának. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállás szerint