Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

712 Középfajú és minőségű áru. 1875: XXXVII. tatkozó 1 frt 88 krnyi, összesen 40 mmázsa után 75 írt 20 krnyi 32l g különbözetből, melylyel a bécsi tőzsdén a fehér lóhere az alp.-től vásároltnál olcsóbb volt; minthogy továbbá ily körülmények között felp.-i czégtag utasítására nem volt szükség, felp. alp.-től még az esetben sem követelhetne, ha kétségen kivül állana, hogy az alp.-sel kötött szerződés alp. szerződésszegése miatt nem volt teljesíthető. Felp. tehát a fenti indokok alapján keresetével feltétlenül elutasítandó volt stb. C: Hh. indokainál fogva és azért: mert a budapesti és bécsi tőzsdéről beszerzett hivatalos árjegyzékekben feltüntetett napi áraknak a C) a. szerint állitólag eszközölt fedezeti vételénél jóval magasabb árral való egybevetéséből okszerűen következik, hogy a felp. czég nem középminőségü árut vásároltatott fedezetképpen, tehát nem olyat, mint a milyen szerződési kikötés hiányában a közte és alp. között létrejött vételi ügyletnek tárgyát képezte; — továbbá, mert a felp. azt sem bizonyította, hogy minő körülmény gyakorolhatott befolyást arra, hogy a tőzsdei ártól eltérőleg magasabb árban eszközöltette a fedezeti vételt, a kereskedői gondosság pedig megkívánja, hogy a fedezeti vétel a piaczi vagy tőzsdei árnál magasabb ne legyen. (1895. decz. 30. 1091/1894.) 1223. C: A másodbiróságnak ítélete helybenhagyatik. Azi át nem vett szalmáért követelt kár és vesztett haszonra nézve azért hagyatott helyben a másodbirói ítélet, mert a B) alatti szerződésben alp. vagylagos kötelezettséget vállalt ugyan a rothadt szalmát, folyó ölét 193/4 írttal, becsű uton visszavenni, ill. levonásba hozni, arra nézve azonban, hogy a választás ez esetben a szerződő felek melyikét illeti meg, a szerződésben intézkedés nem tétetett, de felp. alp. tagadása ellenében azt, hogy a választási jog' őt illette volna meg, másként sem bizonyította, az általános jogelvek szerint pedig vagylagos kötelezettség esetében a választási jog a kötelezett felet illeti, és igy felp. alp.-től az át nem vett szalmáért kártérítést és vesztett hasznot követelni nincs jogosítva. A préselési és sodronyköltség, valamint a becslőeskü módosítására iés perköltségre nézve/ az itélő tábla vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. (1885. febr. 12. 723/1884.) 1224. Győri T.: Az elsőbiróság ítéletét az alp. kártérítését megállapító részében hh. indokaiból s azért, mert alp., bár nem kereskedő, de bizonyítva van, hogy többeknek, s köztük alp.-nek is vetőmagot adott el. Az, a ki ily mag eladásával foglalkozik, külön kikötés és jótállás nélkül is tartozik oly magot adni, a mely legalább is a középszerű vetőmag kellékével bir. Alp. azonban oly magot adott el, a melyről kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy annak csiraképessége legalább is kétes, mert a tanuk vallomása szerint a vetőmagul eladott buza már az előző évi aratás után a kepékben annyira átázott, hogy ki is csírázott. Minthogy pedig alp. ezek szerint a szerződés betöltésénél kellő gondossággal nem járt el, s minthogy az általa