Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

_ A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. W Indokok: R. J. szállítmányozó czég 40111/1895. sz. a. jbg.- 1875:XXXVII. hoz beadott kérvényében a M. B. által neki szállítmányozás végett 30^z\ átadott ingókat a Kt. 388. §-a alapján elárvereztetni kérte. Az id. " ' törv.-szakasz szerint az ott emiitett zálogjognak mikénti érvényesítése tekintetében a Kt. 379. és 380. §-ai szolgálnak irányadóul: a 380. §. pedig a kielégítés módjára nézve egyebek között a 305. §. rendelkezését irja elő. Tekintve, hogy a 305. §. második bekezdése szerint a hitelező, a, ímennyiben magát a zálogtárgyakból kielégíteni akarja, saját illetékes törvényszékéhez tartozik folyamodni, tekintve, hogy ettől eltérő intézkedést a peren kivüli eljárásra vonatkozó birói illetékességet tárgyazó keresk. elj. rendelet 10. §-a sem tartalmaz, sőt az ott fel nem sorolt peren kivüli ügyeket kifejezetten a tsz.-ek hatáskörébe utasítja, tekintve, hogy ezek szerint a fenforgó ügyben a jbg. nincs hivatva eljárni: végzését az 1881 :LIX. tcz. 39. §-ának o) pontja, illetőleg az 58. §. alapján hivatalból megsemmisíteni és a kérvényt illetéktelenség okából visszautasítani kellett. (1896. márcz. 5. 480.) A zálogbaadó értesítése. 1146. Bpesti T.: Zálogbaadót a kézizálog eladásáról értesíteni nem szükséges akkor, ha a zálogjegy nem névre szól, a midőn tehát tulajdonosul a mindenkori birtokos tekintendő. (2628/1881.) 1147. Lf i.: A Kt. 305. §-a szerint kézizálog elárverezése esetén a zálogba adók nem a bíróság, hanem az árverést kérő által lévén értesitendők, az a szabálytalanság, hogy az árverési kérvény az egyik szerződő fél ellen nem intéztetett, az árverés megtagadására indokul nem szolgálhat. (780/1877.) A záloghitelező kártérítési kötelezettsége. 1148. C: A keresetnek a további 465 frt 63 krt tárgyazó részével, mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének megváltoztatásával azért volt felp. elutasítandó, mert abból, hogy felp. a kézizálogul adott hitelintézeti betéti könyveket a Kt. 305. és 306. §§-aiban előirt eljárás mellőzésével értékesítette, felp.-re mi kár sem háramolt; s mert a C) alatti jegyzőkönyv tartalma szerint felp. az alp. által arról, hogy a lebonyolítás után fennmaradó összeget a felp. veszélyére és költségére fogja közjegyzőnél letenni, eleve értesittetvén, ha felp. abba beleegyezni nem kivánt: tartozott volna erről alp.-t értesíteni; ezt azonban, az erre E) alatt adott válasza szerint nem tette; s minthogy alp. törv.-nél fogva különben sem volt köteles a felp. pénzét magánál tartani, vagy azt neki posta utján küldeni: a letétel jogosultnak tekintendő; az ezzel járó költség tehát felp.-t terheli. (1892. decz. 13. 195.) = Azonos: G. 1098/883. = Ha a zálogszerződés szóval köttetett, a hitelező zálogjogát "per utján köteles érvényesíteni & 1510/1896. sz. a 306. §-nál.