Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

554 •eskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok. 75:^Jxvn- rendeletre szóló A) alatti kötelezvény a Kt. 291. §-a 1. pontja alatt 25g * leirt kereskedelmi papir tekintete alá esik, az ily papirokból származó keresetek pedig az 1875. évi deczember 1-én kelt igazságügyminiszteri rendelettel szabályozott kereskedelmi eljárás 6. §. 9. pontja szerint tekintet nélkül arra, vájjon e felek kereskedők-e vagy nem? a törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak, s mert valamely tollhibának a birói határozatba becsuszása megsemmisítési okot nem képez, hanem csak] a ptr. 258. §-ban szabályozott eljárásra szolgálhat alapul. (82. január 23. 115. sz.) Jótékonyczélu, egyszeri húzásra szánt értékpapírok nem tekinthetők a kereskedelmi forgalom tárgyainak. 883. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Alp. magántársaság által kibocsátott, de a kereskedelem tárgyát képező értékpapír nem tekinthető sorsjegynek, felp. város hatóságához elárusitás, esetleg megvétel végett lett küldéséből kifolyólag felp. és alp. közt nem jöhetett létre oly ügylet, mely a Kt. szabályai szerint lenne elbírálandó; és habár ezen per a kereskedelmi bíróság előtt tétetett is folyamatba, azért mégis a kérdéses ügylet elbírálásánál nem a Kt., hanem a magánjog volt alkalmazandó. E szempontból kiindulva nem lehetett felp. keresetének helyt adni azért, mert a keresetben érintett sorsjegyeket illetőleg felp. és alp. közt adásvevési szerződés a magánjog szabályai szerint létrejöttnek nem tekinthető. Az ily jótékonyczélu sorsjátékokra vonatkozó, közforgalom tárgyát nem képező és csak egyszeri húzásra érvényes sorsjátékok természetéből folyik ugyanis, hogy maguk a sorsjegyek, mint már a húzás után reménybeli értékkel nem bírók, adásvevés tárgyául csak a húzás napjáig szolgálhatnak, az tehát, kihez ily sorsjegyek értékesítés végett küldetnek, a sorsjegyek megvevőjekép csak akkor tekinthető, ha az azokért esedékes vételárt a húzás napjáig tényleg megküldi, esetleg ha vevői kötelességét a húzás előtt már bejelenti, s a vételár neki hiteleztetik: már pedig felp. a hozzá küldött sorsjegyek vételárát a húzás napjáig alp.-nek meg nem küldötte, azt pedig, hogy a húzás előtt vevői kötelezettségét bejelentette, s a vételár részére hitelezte tett volna, nemcsak hogy nem bizonyította, de nem is állította. A vételi ügylet létrejöttének igazolására szolgálhat az, hogy alp. IV. •/• alatti levélben azt nyilvánítja, hogy a húzás napjáig vissza nem küldött sorsjegyek eladottaknak fognak tekintetni, mert a megrendelés nélkül küldött sorsjegyekre vonatkozólag tett ily egyoldalú nyilatkozatból jog vagy kötelezettség egyik félre sem hárulhat; mert végre azon körülmény, hogy alp. a sorsjegyeknek húzás után hozzá érkezett vételárát felvette, egymagában az adásvevési ügylet létrejöttének bizonyítékául annál kevésbbé szolgálhat, mert a dolog természetéből folyik az is, hogy a húzást megelőző és követő napokban beérkező sorsjegy- és pénzküldemények kezelésénél a rendező bizottság sokkal in-