Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 663 harmadik személyekkel s következően a csődhitelezőkkel szemben ér- i875:Xxxvn vényesithető zálogjogot nem adott, a zálogjognak az emiitett érté- 299-300 §§ kékre (értékpapírokra) és követelésekre egyéb módon megszerzését pedig felp. nem bizonyította. A kir. ítélő tábla ítélete tehát azért, valamint a váltók elévülésére alapított indok elhagyásával a benne egyébkén4, felhozott és felhívott indokok alapján hagyatott helyben. (1902. ápr. 24. 884.) A bemutatóra szóló papir kibocsátójának felelőssége. 1124. C: Bemutatóra szóló értékpapír jóhiszemű b'rtokosa ellen nem tehető az a kifogás, hogy a papir a kötelezett birtokából jogellenesen vonatott el. (2149/84.) Megcsonkított kamatszelvények. 1125. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Valamint a részvények ugy a kamatozó kötvények tekintetében nemcsak az azokat kibocsátó, de az azokat birtoklók érdekében is okvetlenül megkívántatik, hogy azok egymástól megkülönböztethetők; s igy azok a nyilvántartás s rendszeres ellenőrzés végett folyó számokkal ellátva legyenek, a minthogy kamatozó kötvények az általános gyakorlat szerint folyó számok nélkül ki sem bocsáttathatnak: a dolog természetéből folyik tehát, hogy a kötvények mellett kiadott s kamatélvezetre jogosító szelvények, mint az illető kötvénynek kiegészítő részei a kötvények folyó számaival jelöltetnek meg annak a megállapithatása végett, hogy azok mely számú kötvénye ad jogosultságot e szelvények élvezetére; miből önként következik, hogy a szelvények számai a szelvények lényeges alkatrészét képezik, s e szerint a kamatozó kötvény kibocsátója oly szelvény beváltására s illetve kifizetésére, melyen a folyó szám hiányzik, melynek hiányában tehát nem állapitható meg az, hogy mely számú kötvény szelvényét képezi, s egyáltalán képezi-e még egyik vagy másik kötvénynek kamatélvezctre jogosító szelvényét, annál kevésbé kötelezhető, mert ily szelvény beváltása esetén a kibocsátó esetleg kétszeres fizetés veszélyének lehetne kitéve akkor, ha annak a kötvénynek szelvényei, melyhez a beváltott szám nélküli szelvény tartozott, a kötvénybirtokos által elveszettnek jelentetvén be, sérelmére az 1881: XXXVIII. tcz. 33. §--a értelmében bírósági meghagyás bocsáttatnék ki az iránt, hogy a be nem váltott szelvények értéke a kötvény bemutatójának fizettessék ki. (1891. szept. 7. 4062. sz.) C: A budapesti kir. itélő táblának ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. (1892. szept. 16. 1311/1891. sz.) A takarékpénztári betéti könyvecskék. A lekötött takarékpénztári betéti könyvecskék. 1126. G: A lekötött takarékpénztári betét névre szóló értékpapírt képez, a melyre a zálogjog a könyv birtokán felül az 1875: XXXVII.