Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

6G0 A jóhiszemű tulajdon és zálogszerzés. 1875:XXXVn.§_ának második bekezdése szerint feloldani és a felebbezési bíróságot 299 - 300. §§ a íenforgó szabálytalanság helyreigazitására, a tárgyalás ismétlésére ^ és a tényállásnak minden irányban tüzetesen és törvényszerűen leendő megállapítására és megfelelő uj határozat hozatalára utasítani kellett. (1899. okt. 5. G. 74.) = Azonos: Bpesti T. 1586/1881. sz. Rosszhiszeműség megállapítása előzetesen lefolyt büntetőper alapján. 1120. C: A kir. tábla Ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján annyival inkább helybenhagyatik: mert a büntető perben hozott ítéletek által jogerejüleg megállapittatván az, hogy M. I. a terhére rótt büntetendő cselekményt éppen az által követte el, hogy a T. F. tulajdonát képező gyapjút, tudva azt, hogy az a gyapjú nem F. M.-nek, hanem T. F.-nek a tulajdona, a tulajdonos T. F. megtévesztésével mint F. M. tulajdonát küldette a L. és S. czcghez: a büntetőperben eljárt bíróságok által saját hatáskörükben megállapított ez a tény jelen polgári per eldöntésénél is valónak volt elfogadandó; továbbá, mert az alsóbiróságok helyesen fejtették ki azt, hogy L. és S. czég által a gyapjú átvételével megbízott M. I.-nak az átvételkor fenforgott rosszhiszeműsége az ő ténykedése alapján jogot szerző megbízójára, a most nevezett czégre is kihat; végül mert felp. kereseti követelését lényegileg arra alapította, hogy a szóban forgó gyapjú az ő tulajdonát képezte és hogy M. I. mint a L. és S. czég megbízottja ezt tudva vette át a gyapjút, s a nevezett czég ennek következtében a felp. tulajdonát képezett gyapjú felett rendelkezett, az alsóbiróságok tehát nem tértek el a kereseti jogalaptól, midőn a marasztalási összeget ezen az alapon ítélték meg a felp.-nek. (1899. máj. 19. 349.) Minő papírok tekinthetők bemutatóra szóló papíroknak ? 1121. C: Bemutatóra szólóknak tekintendők a közforgalomnak szánt oly értékpapírok, melyek meghatározott személy nevére nincsenek kiállítva. (189/84.) 1122. C: Jelen perben a főkérdést az képezi, hogy a kereset alapjául szolgáló elsőbbségi kötvények bemutatóra szólnak-e vagy sem? Igaz ugyan, hogy e kötvények magyar és német szövegében e szó «bemutató» nem foglaltatik, minthogy azonban a kötvényekben az a személy, kinek az azokat kiállító . . . társulat a kötelezett 6%-ot fizetendi, a tőkét pedig kisorsolás utján törlesztendi, nincsen megnevezve vagy kijelölve; minthogy továbbá e kötvényeknek elnevezéséből, alakjából és tartalmából kitűnik, hogy a . . . . társulat a közforgalomnak szánt értékpapírokat kívánt kiállítani: ennélfogva és még tekintettel a kötvényeknek franczia szövegére is, melyben az «au porteur» kitétel