Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 653 tatás megtörtént, s habár alp.-nek jogában volt a kereseti összeget 1875:XXXVII. birói letétbe helyezés által megfizetni, nem esett mulasztásba az által 291 29"4 sem, hogy a tartozás összegét postai utalványnyal küldötte meg felp.nek, mert a postautalvány utján küldött pénz átvétele felp.-re nézve nem volt terhesebb, mintha azt a birói letétből felvennie kellett volna és mert alp. a pénzt 1896. aug. 26-án, tehát a kereset beadását megelőzőleg e,gy nappal postára adta, az a m. kir. posta- és távírda igazgatóságnak a per mellett fekvő értesitvénye szerint kézbesittetett felp.nek 1896. aug. 7-én, délelőtt 10—11 óra között, kifizettetni czéloztatott, annak átvételét tehát annál kevésbé tagadhatta meg, mert a bon bemutatását elmulasztván, a fizetést megelőző időre kamathoz sem volt jogos igénye. Felp. ezek szerint alap nélkül perlekedvén, őt keresetével elutasítani, s mint pervesztest a polg. trk. rendes 251. §-a alapján a perbeli és ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költség fizetésére kötelezni kellett. (1899. jan. 25. 1260/898. sz.) A hamis cheque veszélye. 1117. K. és V. tsz.: Az elsőbiróság ítéletét 124 frt 80 krra vonatkozó részében hh.; felp.-t keresetének többi részével elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság ítéletében foglalt tényállás előadása mellett a felebbezési tárgyaláson alp. elsősorban azzal védekezett, hogy a bank számozott űrlapján kiállított hamis cheque beváltása esetén a cheque-könyv tulajdonosa viseli a kárt akkor is, ha vétkesség nem terheli. Vitatta továbbá, hogy a bank csupán az űrlap, de nem az aláírás valódiságát tartozik vizsgálni, azaz nem tartozik a bemutatott chequet a nála letett aláírással összehasonlítani. Ez a védekezés tarthatatlan. Annak előrebocsátása mellett, hogy a cheque-szerződés nem tételez fel szükségképpen letétet, mert a cheque beváltása által a bank hitelt is nyújthat az utalványozónak és egyelőre figyelmen kívül hagyva a vétkesség kérdését: az elsőbiróságnak azt a kijelentését, hogy a hamis cheque beváltásának veszélye a bankot terheli, a kir. tsz. magáévá teszi, az ítéletben felhozott indokokból és azért, mert a cheque a kereskedelmi utalvány jellegével bir s ennélfogva a közforgalom tárgyát képező értékpapírok közé tartozik; már pedig általános jogelv, hogy a jóhiszemű fél hamis forgatmány alapján megszerzi ugyan a valódi értékpapírból származó jogokat és hogy a valódi értékpapír átadása ellenében, — bár hamis nyugtatvány mellett — jóhiszemüleg teljesített fizetés teljes joghatálylyal bír, ámde a hamis aláírás kötelezettséget nem hárit azon személyre, kinek nevével visszaéltek. Sem a Kt. 291—298. §§-ai, melyek az utalványokkal foglalkoznak, sem egyéb jogforrás, sem végre a felek közt létrejött s 2:/. alatt bemutatott szerződés nem tartalmaz oly rendelkezést, mely ezzel a szebálylyal ellenkeznék.