Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

648 A kereskedői kötelezőjegyek1875:XXXVI1 nem bir, a D) alatti okirat a kereseti jogot engedményező H. B. által >9i -2M §e korábban a W. és F. czég tulajdonába bocsáttatott-e vagy sem? a per elbirálásánál merőben közömbös. (1901. évi jun. 11. 88.) Kötelező jegy és utalvány. 1105. Smsz.: A következő—egy névjegy hátlapjára irt -— nyilatkozat: «Gut für Gulden fünfzig in ö. W. zahlbar am 14. Sept. 1879. an die Ordre des Max R. Bpest» 9. Sept. 1879. Dr. E. von. H.» nem képez kereskedelmi utalványt, hanem rendeletre szóló kötelező]egyet, miután abban a fizetés teljesítésére nem egy harmadik személy neveztetik utalványozottként, hanem az abban kötelezett fél a maga személyében kötelezi a fizetést. (27175/80.) = Azonos: Bpesti T. 1883. nov. i3. 5742. sz. Szükséges-e a fizetés idejének kitétele ? 1106. C: A Kt. 294. §-a az utalványok és kötelező jegyek kelléke gyanánt azt, hogy azokban meghatározott fizetési idő kitéve legyen, elő nem irja s kereskedelmi szokás sem áll fenn erre nézve, sőt ellenkezően a meghatározott fizetési idő nélkül kiállított kötelezőjegyek a forgalomban gyakran fordulnak elő a nélkül, hogy ezeknek érvényessége kérdés tárgyává tétetett volna, a meghatározott fizetési idő hiányának csakis az lévén a következménye, hogy a teljesítés idejére nézve a Kt. 327. §-ának szabálya mérvadó. Téves e szerint az alsóbiróságoknak ,az a jogi felfogása, hogy a kereset alapját képező okirat fizetési idő meghatározásának hiánya miatt kellékhiányban szenvedne, mindazonáltal helyben kellett hagyni a másodbiróság Ítéletét azért, mert alp. azzal a kifogással élt, hogy az A) alatti «bon» csak feltételesen adatott és csak azzal kapcsolatos megbízás sikeres elvégzése után vált érvényesithetővé, továbbá állította, hogy felp., ki M. S. L. forgatmányával igazolja birtokosi minőségét, az alp. és a M. S. L. között fenforgott és a fentebb jelzett érn telmü megállapodásról tudomással bírt és ezt az állítását bebizonyította. (1899. márcz. 19. 144. sz.) Nem forgatható kötelező jegyek. Mennyiben szükséges a jogczim ? 1107. B p e s t i T.: Helyesen mondta ki az elsőbiróság azt, hogy az alp. által kiállított és aláirt — bár nem rendeletre szóló — A) alatti kötelezőjegy már magában véve képez kötelezettségi jogalapot, s ennél a hitelező a követelés jogczimét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik; mert a követelés jogalapja egyedül a papírban foglalt adóssági nyilatkozatban az adós ígéretében rejlik; és mert a rendelményezés hiánya csak azt eredményezheti, bogy a kereseti kötelezőjogy hátirattal át nem ruházható és hogy esetleges átruházás esetén az uj birtokos a Kt. 296. §-ában meghatározott kedvezményt igénybe