Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Ke- eskedelmi n-.eghatalmaz ittak. 79 Kereskedelmi meghatalmazottak. 1876tozXVn" A meghatalmazott hatáskörét nem az elnevezése, hanem a 43 § tényleges hatásköre állapítja meg. 141. C: Felp. felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. A kereskedelmi meghatalmazotti minőség jogi megállapítására nem n megbízottnak elnevezése, jelesül annak közvetítő ügynökké nyilvánítása az irányadó, hanem az a jog- és cselekvési kör, a melyet a főnök tényei vagy hallgatag beleegyezése következtében az alkalmazott az üzleti forgalomban elfoglal és betölt. Már pedig a felebbezési biróságr ítéleti tényállása szerint B. N. nem sokkal korábban felp. részére, ennek utólagos jóváhagyásának bevárása nélkül vételi ügyletet létesített, felp. részéről ilyen eljárásra meghatalmazási okirat birtokában volt é3 felp. üzletében állandóan alkalmazva volt, továbbá B. N. aláírásával ellátott 2 •/. alatti és tetszés szerint visszalépési jognak a vevő részéről fentartását elismerő szövegű okirat alakilag és tartalmilag való, és B. N. által az A. a. okirat kiállítása alkalmával az ebben foglalt ügyletre vonatkozóan adatott át alp.-eknekí; e tényállásból tehát a Kt. 43. és 45. §-ai alapján a felebbezési bíróság jogszerűen következtethette azt, hogy az A. alatti okirat kiállításánál Brunner Nándor a felp.-nek vételi ügylet létesítésére jogosított kereskedelmi meghatalmazottja volt, é3 pedig annál inkább, mert a felebbezési bíróság Ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből vagy ezekhez csatolható külön Írásból kitetszőleg felp. fel sem hozta azt, hogy 1—3. r. alp. értesíttetett arról, hogy Brunner Nándornak felp. részéről megbízott hatásköre korlátolva van, holott ilyen értesülés nélkül az a korlátozás jóhiszemű személyek hátrányára nem szolgálhat. (1900. márcz. 15. G. 37.) 142. C: Alp.-nek azt az előadását, hogy az A) a. kötlevél aláírója Sz. P. csak adásvevési ügyletek közvetítésével volt általa megbízva, nemcsak a felp. által K) és L) a bemutatott alp.-i levelek, hanem ez alp. által bizonyítékként használt levelek is megczáfolják, mert ezen levelekből, melyek Sz. P. által kötött s kötendő eladási ügyletről szólanak és Sz. P.-hez ily ügyletek megkötése czéljából intézett utasításokat tartalmaznak, kétségtelen, hogy Sz. P. alp. által eladási ügyleteknek alp. nevében való megkötésével volt megbízva, hogy tehát nem közvetítő, hanem alp.-nek az üzleti telephelyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy Sz. P. «ügynök» nevet viselt és alp.-től nem állandó fizetést, hanem a kötött ügyleteK után százalékszerü javadalmazást húzott, hogy továbbá az ügyletek kötésénél az alp.-től nyert utasításokhoz volt köteles alkalmazkodni s alp. előzetes értesítése és beleegyezésének kinyerése nélkül csak árjegyzékszerű árak mellett volt jogosítva eladási ügyleteket kötni; mert azon bizonyított tény mellett, hogy Sz. P. hatásköre ügyletek kötésére kiterjed, jogi állásának megítélésénél az ügynöki elnevezés s a szolgálati javadalmazásnak mikénti szabályozása közönbös; és mert az, a kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a Kt. 43. §. értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik