Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

80 Kereskedelmi meghatalmazottak hatáskörének ko.láta'. 'toa mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételármik 43, § 8 az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is; a főnök által meghatalmazottjának adott oly utasitások pedig, melyek a meghatalmazottnak a Kt. 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátozzák, a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. (97. jan. 27. 402.) Mire nem terjed ki a kereskedelmi meghatalmazottak hatásköre 14S. C. : Alp. készfizetői kötelezettsége nem állapitható meg, ha az imént vázolt tényállás mellett a készfizetői kötelezettség elvállalása L. Ferencz részéről történtnek vétetik, mert ha bizonyittatnék is, hogy L. Ferencz alp. egész üzletének vezetésére felhatalmazva volt, ily meghatalmazás a Kt. 43. §-a szerint készfizetési kötelezettség elvállalására kitér j edettnek nem vehető azért, mert ily ügylet alp.-i üzlet folytatásával rendszerint járónak nem tekinthető, eőt az imént felhívott törvényszakasz értelmében ilynemű egyoldalú kötelezettség elvállalására a főnök részéről különös meghatalmazás szükségeltetik. (82. okt. 11. 500.) 144. C: A kereskedelmi meghatalmazott — külön felhatalmazás hiányában — nincs jogosítva kezességet vállalni. (986/82.) 145. C: A korlátlan hatáskörrel megbízott kereskedelmi meghatalmazott egymagával ezzel a meghatalmazással jogilag nem tekinthető meghatalmazottnak arra, hogy a megbízó tényleges vagyoni igényéről minden ellenérték nélkül lemondjon, minthogy ez a kereskedelmi ügyletek különleges természetével ellenkezik. (1903. márcz. 17. G. 598/902.) Az általános kereskedelmi meghatalmazott (üzletvezető) és hatásköre. Aruk megrendelése. 146. B p es t i T.: Alp. a C. és D. a. csatolt levelek valódiságára vonatkozólag kinált esküt kifejezetten el nem fogadván, ezekkel és különösen a O. a. levél tartalmával be van bizonyítva az, hogy az A. a. számlában felsorolt árukat alp. üzletvezetője rendelte meg, és hogy alp. nem azért kívánt az ügylettől elállani, mintha a megrendelő egyén arra jogosítva nem lett volna, hanem azért kérte felp.-t, hogy a megrendelést ne teljesítse, mivel alp. tul van terhelve áruval, ez okból és tekintettel arra, hogy a kereseti áruk alp. üzletének forgalmi tárgyai lévén, azok megrendelése az üzlet folytatásával járó rendszerinti ténykedés, melyre az üzlet vezetője a Kt. 43. §-ának értelmében különös meghatalmazás nélkül is fel van jogosítva és tényei ez irányban a főnököt illetik: alp.-nek erre nézve felhozott kifogását és a felp. részéről a meghatalmazás tényére kinált főesküt, mint fölöslegeset mellőzni s alp.-t az összegileg nem kifogásolt kereseti tőkének, kamatainak fizetésére feltétlenül kötelezni kellett, mert a 2. a. felp.-i levéllel maga szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy felp. alp.-nek az ügyletből szándékolt egyoldalú állását el nem fogadta & az ügylethez ragaszkodott. (93. márcz. 14. 4207/92.) C: HL (1895. jun. 26. 788/894.)