Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Czégvezetók. 71 sz. a. hozott sommás végzéssel elintézett váltóperben néhai Sp. Hen- 1875:XXXVH. rik kiskorú gyermekei anyjuk, özv. Sp. Henrikné által — kinek a som- 37 más végzés kézbesittetett — törvényesen képviselve nem voltak, mert mint kereskedelmi meghatalmazott — minőnek az anya a íentiek szerint tekintendő — kiskorú gyermekeit, mint a beperelt czég alatt folytatott üzlet tulajdonosait, a Kt. 43. §. második bekezdésének rendelKezésénél fogva csak különös felhatalmazás mellett képviselhette volna, ilyennek létezése pedig nem is állíttatott; mint gyám pedig eltekintve attól, hogy e minőségben nem is pereltetett, őket e perben a közte és gyermekei között nyilvánvalóan fenforgó érdekösszeütközésnél fogva az 1877. évi XX. t.-cz. 3. §. a) pontja szerint nem képviselhette, stb. (1888. ápr. 12. 184. sz.) 125. C: A Kt. 26. §-a szerint a czégvezetői meghatalmazás három módon adható, jelesen, ha vagy czégvezetési meghagyás adatik, vagy ha valaki czégvezetőnek nyilvánittatik, vagy meghatalmazást nyer a czéget «per procura» jegyezni. A fenforgó esetben a már keresetileg felhozott s alp. által nem kifogásolt A. T. és U. a. különböző ügyletekre vonatkozóan felp. czéghez intézett levelek «pp. S... A. K.» aláírással vannak ellátva, tekintve már, hogy ezen levelek alp. üzletéből az ő beleegyezésével intéztettek felp.-hez, alp.-nek ezen magatartásából nyilvánvaló, hogy ő A. K.. .-t meghatalmazta., czégét per procura jegyezni, ki tehát mint czégvezető alp. czég korlátlan képviselőjének tekintendő s azon körülmény, hogy alp. és czégvezetője közt mily viszony létezett, hogy jogosítva volt-e az egész üzletet vezetni vagy sem, egészen lényegtelen, mert ezen körülmény harmadik személylyel szemben befolyással nem lehet. Azon körülmény, hogy A. K..., mint czégvezető a czégjegyzékbe bevezetve nincs, a czégvezetői jogosultság érvényét a törvény a czégjegyzékbe való bevezetéstől függővé nem teszi, hanem e mulasztásra csak a Kt. 21. §. intézkedésének alkalmazását rendeli (Kt. 41. §.). De nem bir döntő sulylyal azon körülmény sem, hogy K.. .a D. a. táviratot saját nevének aláírása nélkül csakis alp. nevével látta el, mert habár a Kt. 40. §-a szerint a czégvezető köteles az aláírásnál a czéghez saját nevét is a czégvezetésre vonatkozó toldással csatolni, ámde ha a1 czégvezető ezen szabályt nem tartja meg, ezen körülmény az általa főnöke nevében tett megrendelés joghatályát nem érintheti, mivel ezen formasághoz a törvény semmi joghátrányt nem köt. Ily helyzetben, tekintve, hogy alp. elleniratában egyáltalán nem tagadta felp.-nek azon kereseti állítását, hogy a megrendelést tartalmazó D. a. táviratot K... mint alp. czégvezetője szerkesztette és küldötte el felp. czéghez, ezen körülmény tehát a prdts. 159. §-a értelmében annyival inkább beismertnek veendő, mert alp.-nek viszonválaszában foglalt tagadása sem oly határozott, melylyel szemben felp. czég köteles volna bizonyítani azt, hogy a D. a. távirat alp. czégvezetőjétől származott, mert alp. nem a tényt magát, hanem csakis azt tagadta, hogy tudtával és beleegyezésével a D. a. táviratot K. irta volna. (1887. íebr. 17. 1007.)