Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

72 Czégvezető kirendelése. 1875:XXXVII. Házastárs, mint czégvezető. 37> §, 126. K. és V. tsz. : A kért bejegyzést a törvényszék nem rendeli el, mert a házastársak között kötött általános meghatalmazás érvényességéhez az 1886: VII. J.-cz. 23. §-a értelmében közjegyzői okirat szükséges. Ehhez képest, minthogy a czégvezetői kirendelés ily általános meghatalmazásnak tekintendő: a folyamodó által bejegyeztetni kért czégvezetői kirendelés a törvényes követelménynek csak akkor fog megfelelni, ha felesége részére ily közjegyzői okirat állíttatik ki. Mihez képest folyamodó a jelzett hiány pótlására utasittatik. (1900. febr. 19. 18,848. sz.) B pesti T.: Hh. a benne foglalt indokok alapján és azért, mert a Kt. 38. §-a értelmében a czégvezetői minőség az ott körülirt hatáskörben általános meghatalmazás jellegével bir, mely minden, a köztörvény szerint szükséges különös meghatalmazást pótol, s mint ilyen nyilván az 188G:VII. t.-cz. 23. §-ának a) pontja alá esik, s mert czégjegyzékbe való bevezetéü tárgyát csak az oly intézkedés képezheti, a mely a fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelően létesült. (1900. ápr. 19. 909.) Együttes czégvezetés. 127. C: Mint a 3 •/. alatti czégjegyzéki kivonatból kitűnik, a Victoria biztositó-társaságnak budapesti vezérügynökségét D. József nem egyedül, hanem Sz. Ágostonnal együttesen képviselte (Kt. 37. §. második kikezdése). D. József hatáskörének ekkénti korlátozása a czégjegyzékbe bevezetve lévén, harmadik személyek irányában is joghatálylyal birt. Ezeket figyelembe véve, az egyedül D. József által képviselői minőségben tett nyilatkozat, ha az kétségkívül állana is, a nevezett biztosító-társaságra nézve kötelezőnek nem tekintethetik, stb. (1883. márcz. 9. 3833. ez.) = Részvénytársaság czégvezetőjéről 1. a 193. §-nál.. Czégvezető hatásköre. A) Az üzlet megszüntetése, illetőleg átruházása. 128. B p e s ti T.: A czégvezető törvényes jogköre nem terjed ki arra, hogy a czégnek a kereskedelmi czégjegyzékből kitörlését kérhesse. (2264/79. sz.) 129. C: Az 5. sz. a. üzletátruházási szerződés egyrészről az eladóként szereplő B. A., mint B. I. bejegyzett kereskedelmi czég czégvezetője, a főnök, illetve ennek halála után örököseinek hozzájárulása nélkül, másrészről alp. mint vevő között köttetvén meg: a jelen perben, mely első sorban eme szerződésnek érvénytelenítése iránt tétetett folyamatba, az eldöntendő kérdés csak az lehet, jogosítva volt-e a czégvezető e minőségben a kérdéses szerződésnek a főnököt, illetve ennek örököseit kötelező erővel való érvényes megkötésére. E kérdés pedig nem a csődtörvénynek a közadós cselekményének megtámadhatóságáról rendelkező harmadik fejezete, hanem kizárólag a Kt.-fiek a czégvezető ha-