Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi czégek. 47 tás alapitói Magyarországban)) czéget; minthogy ez a két czég jelzői 1875:^ (toldatai) is annyira különböznek egymástól, hogy különbözésük szembe- 24 g 1ünő; minthogy magának a toldatnak egyező volta sem állapítaná meg a czégbitorlást, mivel a czég toldata nem a czég s nem lényege a czégnek; minthogy annak elbírálása, hogy valamely czég toldata törvényesen bejegyzésre alkalmas s általában megengedhető volt-e \agy sem, czégbitorlási kereset tárgyát nem képezheti: felp.-t keresetének alp. czég toldatára vonatkozó részével is elutasítani s mint teljesen pervesztest az 1868 :LIV. tcz. 251. §. l-ső kikezdése alapján a perköltségben marasztalni kellett. C: Hhagyja. (92. máj. 18. 1328.) 80. K. és V. tsz.: Felp. bejegyzett czége «ingatian és jelzálog forgalmi intézet G. F.», alp.-é pedig «B. és W.» Felp. azt panaszolja, hogy alp. levélpapírjain és számláin a bejegyzett czége mellett azt a a jelzőt «ingatlan és jelzálog forgalmi intézet» használja és azt vitatja, hogy alp. ezáltal czégbitorlást követett el. De a czégbitorlást a Kt. 24. §-a értelmében csak azt követi el, ki másnak czégét jogtalanul használja, felp. előadásából pedig magából kitűnik, hogy alp. felp.-nek czégét nem használja. Az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló toldat pedig («ingatlan és jelzálog forgalmi intézet») nem olyan, melyet csak felp. volna jogosítva használni, hanem használhatja azt mindenki, ki felp.-ével hasonló üzletet folytat. Ennélfogva felp.-t keresetével elutasítani s mint pervesztest a prts 251. §-a alapján a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. Bpesti T.: Hhagyja indokai alapján és azért, mert a különben a valóságnak megfelelő czégtoldatnak használata, ha ez a toldat egy már korábban bejegyzett czég toldatával meg is egyezik, nem esik a -czégbitorlás fogalma alá. C: Hhagyja. (902. jan. 16. 436.) Utódlást kifejező toldat használata, mint czégbitorlás. 87. Bpesti T.: Alp. nem is állítja, hogy felp. által utódlásra mutató toldat használatára feljogosittatott volna, azon védekezését pedig, hogy az «előbb Loser M. L.» szavakat csak az üzleti helyiség közelebbi megjelölése végett használta, figyelembe venni nem lehetett, mert az említett szavak, habár azok az üzleti helyiség megjelölése után zárjel közt fordulnak elő, mégis utódlásra mutatnak, s alkalmasak az árjegyzékeket olvasó személyeket oly irányba tévedésbe ejteni, mintha felp. üzlete megszűnt, illetve felp. üzletét alp.-re átruházta volna, és mert az esetben, ha alp. csakis üzleti helyiségét akarta közelebbről megjelölni, ezt tévedést kizáró módon tartozott volna tenni; mint azt a 2 •/. alatti körözvényben tette is. Ezeknél fogva, s tekintettel arra is, hogy czégbitorlást nemcsak a czégtáblán vagy üzleti aláírásoknál, hanem az árjegyzékekben és hirdetményekben jogosulatlanul használt toldat által is lehet elkövetni: felp. kereseti Ikreimének helyt adni, s a Kt. 24. §-ának megfelelően intézkedni kellett. (1885. január 19. 5192.)