Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Üzletátruházás és biztosítási ügylet. XXXVII. értelménél s lényeges béltartalmánál fogva sem lenne más, mint valóságos viízonbiztositási szerződés: felp. keresete még ez alapon is tökéletesen indokolt. A Kt. 454—456. §§-ai, az e törvényben meghatározott legsúlyosabb büntetés terhe alatt (462. §.), azonkívül, hogy a 453. §. értelmében, minden bizt. vállalat az itt meghatározott minimális, tényleg befizetett egyes külön bizt. alapok kimutatására köteles, még a czégbejegyzés s az üzletmegkezdés előtt, az életbizt. vállalatokat még különösen arra is kötelezik, hogy a díjtartalék kiszámítása elveinek (455. §.) megfelelőleg képződött életbizt. díjtartalékot nem más, mint «csak» a 456. §-ban előszabott módon helyezzék el. A törvény ezen határozott rendelkezésénél fogva, valamint egyrészt kétség nem lehet aziránt, hogy a díjtartalék feletti rendelkezési jog, a biztosító társaságot minden körülmények közt csak ezen 456 §. korlátai közt illetheti meg, ugy másrészt az is bizonyos, hogy azon biztosító társaság, mely ily díjtartalékkal egyáltalán nem bír, azt elő nem állitotta, vagy a feletti rendelkezési jogosultsággal többé "nem bir, már akár azért, mert a tartalékot vagy a felettte való rendelkezési jogot mások tulajdonába bocsátotta, akár azért, mert a rendelkezési jog tőle törvényesen elvonatott (p. o. csődnél) vagy végül, a mely biztosító társaság díjtartalékát egyébként helyezi el, mint a hogy azt a törvény imperati.e előszabja: az ily helyzetbe került biztosító társaság, a biztosított irányában nem tekinthető többé a bizt. ügylet folytatására jogosult s alkalmas jogalanynak, a mennyiben a biztosító a felsorolt esetek bármelyikéber azon törvényes feltételt szegte meg vagy betöltésére vált képtelenné, mely jogi lételének, törvényes fennállhatásának változhatlan, mert törvényileg szigorúan parancsolt alapja. Ahhoz tehát, hogy a bizt. ügylet a felsorolt esetek bamiciyiKeban, a biztosított irányában, ki nemcsak a szerződés, hanem a törvény alapján is, sőt ez utóbbin leginkább biztosítva látja jogait, hatályvesztettnek legyen tekinthető, nem szükséges, miszerint a törvény szerződés vagy alapszabályban előre látott azon esetek valamelyike, melyek kifejezetten a szerződés hatályát elenyésztetik, fenforogjon és bizonyittassék. A törvény idézett alapfeltételeinek megsértése eo ipso hatálytalanná teszi az ügyletet azon fél irányában, ki kifogást emel; hatálytalanná tenné még akko. is, ha e részben a törvénynyel, vagyis a fent előadottakkal ellenkező megállapodás jött volna is létre a szerződésben; mert ezen viszonyt a törvény a közérdek javára szabályozta kötelezőleg, az tehát a felek akaratától nem függhet. B pesti T.: A szerződésből világosan kitűnvén, hogy alp. összes díjtartalékát, mely a biztosítottak követelései kielégítésére szolgálna, a «Tiszéra» átruházta: ezen lényeges változás folytán, akár tekintessék azon szerződés viszonbiztositásnak, akár egyesülésnek — felp.-t az elsőbíróság indokaiból, nem lehet arra kötelezni, hogy a biztosítási szerződest tovább is fentartsa. Lfi.: Hh. (274/878.)