Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi czégek. következik, hogy egy újonnan keletkező közkereseti társaság a társasági 1875:XKXVH tagok korábbi üzleti tartozásaiért felelni tartozzék. Nem állapitható 2Q ^ meg a W. és társa czég felelőssége azon az alapon sem, hogy W. Móricz üzletét átvette vagy tovább folytatta; mert a kereskedelmi törv. 20. §-a értelmében az átvevő a^ átruházónak üzleti tartozásaiért nem feltétlenül, hanem csak akkor felelős, ha azokat magára vállalja; felp. pedig nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy a W, és társa czég a W. Móricz kötelezettségeit magára vállalta volna. Nem állította végül felp. azt sem, hogy az A) alatti könyvkivonatban érintett árukat a W. és társa czég W. Móricztól ellenérték nélkül szerezte s ekként azok értékével felp. kárával gazdagodott volna; s így II. rendű alp. ez alapon sem marasztalható. Felp.-nek e szerint, ha I. rendű alp. magánvagyonából kielégítést nem nyer, csak a kereskedelmi törv. 101. §-ában meghatározott eljárás fol^ixútba tételére van joga, de I. rendű alp. elleni követeléseiért a II. alp.-ként perbevont közkereseti társaságot felelőssé nem teheti. Ugyanazért felp.-t az elsőbirósági Ítélet megváltoztatásával II. rendű alp. ellen irányuló keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (93. okt. 27. 968/93.) C: Hh. a benne felhozott indokokból és még azért, mert a Kt. 15. §-ának azon határozmánya, hogy abban az esetben, ha valaki egy fennálló kereskedelmi üzletbe társtagul belép, az eredeti czég azon tul is használható, az eredeti czég változatlan használatának jogosultságáról és nem az eredeti czéget terhelő kötelezettségek elvállalásáról rendelkezik é3 igy felp.-nek ezen törvényszakaszra alapított érvelése alappal nem bír. (95. február 13. 1902/93.) Üzletátruházás befolyása a biztosítási ügyletre. 80. K. és V. tsz.: Kitűnik a g) a. viszontbiztosítási szerződésből, hogy a «Haza» a «Tiszának» nemcsak összes meglevő vagyonát (melylyel rendelkezett s valcdi értékkel bír) átadta, hanem még egész szervezetével is a «Tisza» a szervezetébe olvadt be. Ez folytatja tényleg az egész felszámolást; szóval, ezen tényleges átalakulás után a «Hazának» csak az a szerepe maradt, hogy a maga s a «Tisza» eljárásának a törvényesség látszatát megadja; s egyébként néma nézője legyen ügyei vitelének. Hogy a «Haza» biztosítottjai a kötelezett fél személyében történt eme lényeges változáshoz alkalmazkodni, követeléseik érvényesítését oly 3-ik személytől várni, ki velük semmi jogviszonyban nem áll, s mégis szerződésüket a róluk nélkülük szerződő, — s ez által vagyontalanná vált «Haza» irányában folytatni nem tartoznak: a személyes bizalomhoz kötött biztosítási szerződés jogi természetéből önként következik; ha pedig a biztosított kötelezettsége megszűnt a szerződés folytatására a másik fél hibája miatt vagy egyáltalán, az egész szerződés hatályát vesztette. De ha azon alapra állunk is, melyre alp. védelmét helyezi, hogy t. i. a «Tiszával» kötött szerződés lényegileg nem tárgyaz vagyon- s kötelezettség-átruházást vagy egyesülést, hanem az ügylet czimzeténél.