Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi czégeL 31 A kereskedő czégbejelerítési kötelezettsége. Ipar jegy szüksége a czégbejelentésnél. 1875: XXXVII tcz. 16. §. 50. Bpesti T.: A czégbejegyzés alapjául szolgált iparjegy eredetiben, vagy hitelesített másolatban, az iratok között visszatartandó. 60. K, és V. tsz. : (Bruckner Adolf czégbejegyzési ügyében.) Ezen jegyzőkönyv elintézéséül a keresk. egyéni czégek jegyzékbe a következő czég magyarul: «Bruckner Adolf», melynek birtokosa Bruckner Adolf budapesti VII. ker. Dob-utcza 29. sz. a. lakos rövidáru kereskedési iparüzlet tulajdonos, bejegyeztetni rendeltetik; a bejegyzés foganatosítása és szabályszerű közzététele czégjegyzékvezetőnek meghagyatik azzal, hogy a czéglap 8. rovatában azt a körülményt, hogy a czégbirtokos mint Írástudatlan, czégét nem jegyzi, kitüntesse. (1891. deczember 24. 70743. sz.) A felügyelő min. biztos előterjesztésére a következő végzést hozta a törvényszék: Tekintve, hogy Bruckner Adolf a 68488. sz. a. kérvényhez A. alatt csatolt iparigazolványnyal minden kétséget kizáró módon igazolta azt, hogy kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik: tehát a Kt. 3. §-a értelmében feltétlenül kereskedőnek tekintendő és mint ilyen a törvény által biztosított azon jogától, hogy czégét bejegyeztesse és a bejegyzett czég tulajdonosa részére szintén törvényileg biztosított előnyöktől azon okból, mert irásképességgel nem bir, annál kevésbé fosztható meg, mert a kereskedelmi ügyletek kötéséhez az irásképesség nem feltétlenül szükséges, és mert a Kt. 25. J-ában a bejegyzett czégék tulajdonosai részére előirt kötelességnek nevezett megfelelhet azáltal, hogy üzletében a könyvvezetéshez értő segédszemélyzetet tarthat: az előterjesztésnek hely nem adatik, mint törvényes időben benyújtott felfolyamodás azonban az iratokkal a budapesti kir. ítélőtáblához felterjesztetik. (1892. febr. 15. 5516. sz.) Bpesti T.: Az clsőbiróság végzését megváltoztatja, a kért czégbejegyzésnek akként, hogy a czég jegyzése mellőztessék, helyt nem ad és a kérvényező Bruckner Adolfot, mint írni nem tudót, arra kötelezi, hogy 15 nap alatt 50frt pénzbírság terhe mellett az elsőbiróságnál jelentse be annak az egyénnek nevét, ki czégét mint czégvezető jegyezni fogja; egyúttal az elsőbiróságot az ennek folytán szükséges törvényszerű intézkedésre utasítja, mert a kérvényező Bruckner Adolf irni nem tud és igy czégét jegyezni nem képes, s mert a czég fogalmának a Kt. 10. §-ában foglalt meghatározásából, valamint az idézett törvény 16. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a kcreskcd"czégnek bejegyzésekor azt a törvényszék női sajátkezüleg aláírni vagy hitelesített alakban bemutatni tartozik, szükségképen következik, hogy a cz^gnek bejegyeztetésére köteles keres(1142/78.) írni nem tudó kereskedő czégbejegyzése.